Aki jó lóra tesz, sokat tehet...

2011. május 26., csütörtök, Közélet

A kilyéni PPC kavicskitermelés és betongyár képviselete Árkoson a Barabás Lovarda pónilovas telephelyén meggyőzött, hogy betonból nemcsak hidat, viaduktot, miegyebet lehet építeni. Itt nyújtotta át ifj. Muntyán György a Barabás Lovarda oktatóinak, Barabás Leventének és Szilárdnak, ünnepélyes ceremóniát is mellőzve, az ilyen-olyan fejlődési rendellenesség okán a rehabilitációs terápiában részt vevő sepsiszentgyörgyi óvodások megsegítésére az idei 3000 lejnyi támogatást. Az ezt követő beszélgetésből kiderült, cégük az év tíz hónapjában hajlandó különféle, egészen konkrét szociális, kulturális és sportkötődésű támogatást nyújtani az igénylőknek. Nemrég egy gyerekét egyedül nevelő, súlyos beteg sepsiszentgyörgyi nő életmentő klinikai műtéti költségeit vállalták magukra.

A magamkorúaknak varázslatos emlékeket, a gyermekkor látványelemeit, a számomra egyáltalán nem kellemetlen istállószagot eleveníti meg Árkoson a felszegi Barabás Lovarda udvarának és istállóinak látványa és hangulata. Az udvaron a Shetland fajhoz tartozó pónilovakat készítik elő az Árkos és Kőröspatak között lévő fennsíkon megépített lovarda pályáinak tréningjeire. Megkapó látványjelenetet rögtönöznek az udvaron füvet csipegető apró, játékszernek tűnő lófiak, amelyek marmagassága nem haladja meg a 120–144 centit. A játék lovakat a gazdik éppen csutakolják, szőrüket fényesítik, simítják, majd a méretükre szabott nyergeket helyezik a hátukra, szóval, a miniatűr lovacskákat felszerszámozzák, a lovas póni óvoda gyerekei számára lovaglásra alkalmassá teszik. Egy anya és kisfia a kistermetű ló mellett guggolva simogatja az éppen a fiúcska "méreteire szabott" pejparipát – az édesanya ösztönösen érzi, hogy ebből a ló- és gyermekméretből nem emelkedhet a felnőttek magasságába, mert akkor hitelét veszti a póni és a kisfiúcska előtt. A Barabás Lovarda gyakorlótelepére indulunk egy jókora kapaszkodón a Felszeg egykori szántóföldi fennsíkja felé, ahol a lovas terápiára érkező ovisok lovaglásra készen várnak. A szabadtéri nyitott és fedett "váróterem" piknikhangulatú, az ácsolt asztalon sütemények, ropik, hűsítők. Itt most a gyermekvédelem városi vezetését többen is képviselik, a szolgálatos orvos is a helyszínen.
És kezdődik a lovasiskola. A pszichés vagy fizikai fejlődésükben hátrányos helyzetű gyerekek számára már ismerősök a lovacskák. Az oktatók kézen vezetik a kis lovakat, a gyerekek a nyeregkápába fogózkodva szemmel láthatóan szeretik és élvezik a lovaglást, Huni – Antal Hunor – "régi" ismerősként mosolyog rám, és kezével is int. A nyeregben magabiztos, mint ovis társai is, a sikerélmény sugárzik az apróságok arcáról, s ami engem meglep, a pónik mindenike "kezes állat", inkább partner, semmi rakoncátlanság, szeleburdiság, a három-négy éves gyerkőcök méretei is passzolnak, arányosak, az oktató fiatalok a negyvenöt perces tréning idején a gyerekek koncentráló képességére, testtartására is figyelnek.
Én pedig gondolatban meglovagolom azt a felismerést, hogy környezetünkben örvendetesen szaporodnak a lovasiskolák. A Barabás Lovarda sajátos arcélű a gyerekterápiás lovaglóiskola üzemeltetése révén – a nálunk sokkal nagyobb lakosságú Brassó megyében sincs ilyen speciális kurzus –, de emellett lovasiskolát működtetnek a felnőttek, illetve a fiatalok számára is. Nyaranként pónilovas tábort is szerveznek; a falu fölött, a Vadason található cserkésztanya fiataljai is lóápolást, lógondozást tanulnak, tehát Barabásék lovas partnerei. Szolgáltatásaik között a belovaglás, télen szánozás, nyáron kocsikázás, lovastúrák szervezése is szerepel, esküvői meghívásoknak is eleget tesznek, ha a megrendelők a meny­asszonyt kecses lipicai lovakkal óhajtják a családi boldogság felé repíteni.
A lovassportok székelyföldi térhódítása természetes és örvendetes, hiszen mi, székely magyarok "lovas nemzet" lennénk, hagyományaink az idő mélyébe nyúlóan történelmiek. A lovassportok felkarolói és művelői általában mai fiatalok, közülük többen híres lovasiskolákban, lovardákban tanulták ki a ló ápolását, gondozását, a tenyésztés szigorú szabályait és a felszerszámozást. Nálunk az Árkossal szomszédos Kálnokon is lovarda működik – úgy tudom, a Barabás testvérek is ott tanultak – , a Kálnoky főúri család a lótenyésztésben, lótartásban és lovaglásban, az ősök huszáros cselekedeteikkel európai hírre tettek szert az évszázadok során. Kökösben is van lovasiskola, és nyílt lehetőség a lovassportok művelésére. A sepsiszentgyörgyi Gajzágó Áron Kanadában az indián törzsek "lovaglóiskoláját" is kijárta, hazatelepedve a Var­gyasi-szoros fölött, Ho­moródalmás közelében tart fenn lovasiskolát, onnan szervez, egyebek mellett lovastúrákat, amelyeknek a vezetőszára Bodokig is elér, mint ahogyan a kálnoki Kálnoky Lovarda is, Zalánpatak érintésével és Miklósvár végcéllal egyhetes lovastúrákat is szervez a Baróti-hegységet keresztbe-körbe lovagolva. Tud­tommal Bölön­ben is foglalatoskodnak ezzel a sporttal, az ottani fiatalok Svájcban gyarapították lovasismereteiket.
A megújuló lókultusznak vannak egyéb összefüggései is. Kapcsolódnak a városi fiatalok falura, vidékre áramlásához, a falusi portás, kertes-házas életforma örvendetes terjedéséhez a tömbházas betonketrecek helyett. És még egy összefüggés: a lovassportok átcsapnak a hagyományápolás nemzettudatot fejlesztő, ezt ápoló és erősítő közösségszervezésekbe. Nemzeti ünnepségeinken, falu- és városnapokon a rendezvények rangját emelik, szépségét sokszorozzák a huszárok, a fogathajtók, a pengő tengelyű szekeresek, s az ilyen alkalmakkor szervezett lovas versenyek.
Igen, ilyen széles a skála: a gyógypedagógiás gyereklovagoltatás terápiájától a sportlovaglásig, a fogathajtó és másféle versenyekig hatalmas földrajzi terepet és kulturális térséget fog át, s próbálja "helyreütni" azt, ami egész generációk életéből kimaradt, a természetközeli életforma kialakítását, szellemi és fizikai környezetünk rehabilitációját.

Hozzászólások
Támogassa a Háromszéket! Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Szavazás
Mit gondol, véget ér-e idén az ukrajnai háború?









eredmények
szavazatok száma 521
szavazógép
2011-05-26: Közélet - :

Veszélyes munka az útfestés

Tegnap délelőtt Sepsiszentgyörgy kilyéni kijáratánál súlyos baleset történt: az országút festésén dolgozó egyik munkást ütötte el egy gépkocsi.
2011-05-26: Közélet - Czegő Zoltán:

Uzoni szép napok

Háromszéken, Uzonban vagyunk. Nagyon tud ragyogni egy község, amikor a maga életét, alkotásait, győzelmeit ünnepli.