A Dél-Hargitának az erdővidéki medence északi peremén strázsáló beszédes nevű hegyei, a Kakukk-hegy, a Fekete-hegy, a Nagy-Kormos meg a Kis-Kormos, a Baróti-medence hasas dombjai és laposai felé lenyúló hegynyelvek és főleg az ezek között zubogva zenélő, a kőtömbök között forgolódó, súgókban süvítő bővizű patakok s ezek élővilága minden alkalomkor és minden évszakban derűsebbre hangolja a kedélyemet. A tavasz zöld köntösét magukra öltő erdők, ezek virágos szegélymintája a patakok partján, a levegő illata, tavasszal-nyárelőn a sóska savanykás íze, a madárdal, és főleg a Kormos vizéből kiemelt pénzes pér, amelynek pikkelyei diszkréten kormozzák a nagybászkai ezüstösen csillogó testét, ennek csomborra emlékeztető íze, a roston sült piros pettyes pisztrángnak a gerincről egy kötegben leváló húsa íz- és aromaélményeinket mennyei szférákba emelik.
A Kormos Vadászvilla
A 60-as évek végén és a 70-es évek elején, amikor Háromszéken néhány évig "Királyságban" éltünk, azaz Király Károly volt a megye első embere, zsögödi Nagy Imrét a két egymás iránt érdeklődő fél kívánságára én hoztam össze a Kormos-völgyében egy-egy vízparti beszélgetésre, amely témája aztán a halak világából villámgyorsan úszott a politika zavaros vizei felé. A Kormos völgyébe a csíkszentimrei fürdő felől a Kovács pataka mentén érkeztünk, rendszerint valahol a Margit villa alatt találkoztunk vendéglátónkkal, s egyszer pisztrángállomány-bemutatót is rendezett Imre bácsi tiszteletére, a legjobb halfogókat állítva pisztrángászó hadrendbe.
Aztán egyszer csak az erre felkentek véget vetettek a Kormos menti zenének, többet már nem tehettük be lábunkat pisztrángászás céljából a Margit villán felüli csodálatos völgybe. Király Károlynak is távoznia kellett a megye éléről, s a pisztrángfogást, akárcsak a medvék kilövését, magának vindikálta a Kárpátok géniusza. Egyszer azért illegálisan, kihasználva az alkalmat, hogy a Margit-villánál a sorompó éppen fel volt nyitva, gyergyói gyökerű budapesti rokonokkal beosontunk a tiltott övezetbe, vendégeimet beparancsoltam az erdő rejtekhelyére, és szétnéztem, mivé lettek egykori kedves horgászhelyeink. A patak menti fiatal égerest kiszálalták, hogy amennyiben a Géniusznak pisztrángászni kerekedik kedve, az őrző-védő gorillák nagyobb távolságról is nyomon követhessék. Sétányokat alakítottak ki, akárcsak egy parkban.
Sárkány Árpád
Piros pettyes a géniusznak
Sárkány Árpád, Európa legnagyobb vadásztató vállalkozásának, az Abies Hunting igazgatója meséli abból az alkalomból, hogy a Kormos vizének horgászati jogát bérlőként tíz évre az Erdészeti Egyedáruságtól (Romsilva) megszerezte: a Géniusz uralgásának utolsó éveiben, mikor édesapja, idős Sárkány Árpád volt a megyei erdészet igazgatója, heti rendszerességgel, külön autóval a Kormos vizéből kifogott legalább húsz darab, húszcentis, piros pettyes pisztrángot kellett Bukarestbe szállítaniuk. Ez rendkívüli próbatétel volt az erdővidéki mesterhorgászok számára is, mert köztudott, hogy a pisztráng étvágya kiszámíthatatlan, tartósabb rossz idő esetén a kínok kínját élték át, mert állásukat, hivatásuk gyakorlását kockáztatták volna, ha a megadott időpontban nem kerül a Géniusz asztalára a halak hala, a sebes-, vagy ahogyan mifelénk nevezik, a piros pettyes pisztráng.
A Géniusz orvosai és étrendjének összeállítói azt állították ugyanis – meséli ifjú Sárkány Árpád –, hogy a sebes pisztráng, amellett, hogy valóban felséges eledel, az agyműködést serkentő hormonokat és enzimeket tartalmaz, amelyet mi, közönséges halandók és hol hűséges, hol éppen renitens alattvalók, a Géniusz uralgása idején nem nagyon tapasztaltunk.
Pisztrángért festmény
Így vált elérhetetlenné a Nagy Imre festőművészhez hasonló, természetkedvelő és ezt a legértékesebb közösségi kincsként óvó helybélieknek a Kormos-völgyi vagy a kommandói kikapcsolódás, mert egyszer-másszor a Nagy-Bászka pisztrángos zubogóit is felkerestük, s ennek az érzelmi- bizalmi kötődésnek is köszönhető, hogy Nagy Imre végrendeletileg adományozott hatvan és egynéhány festményt, grafikát az akkor még az egykori nevét sem használható Székely Nemzeti Múzeumnak – nektek a "vérünket" adom, mondotta, mert a magyar festészetben azt, amit Tizian az olaszoknál megfestett, anyánkat, asszonyunkat, lányunkat, nénénket, és húgunkat, a magyar festészetben csak én végeztem el. A vérünk ők, mert nélkülük nem lenne biológiai folytonosság. Ők teremtik mindig újra vérvonalunk folytonosságát. Némi túlzással így konvertálódott a Kormos-völgyi pisztrángászat képzőművészetté.
Vízesés és suga a hegyi patakon A szerző felvételei
A Kormos felfuttatása
A bővizű Kormos-patak völgyének fő ága 38 kilométer hosszú a dél-hargitai Lucs tőzeglápból eredő forrásszivárgásoktól az Olt erdővidéki beömléséig, a fő vízfolyás mellékpatakjaival együtt a vízgyűjtő igen nagy, a Kormost a Gerend-patak, Kovács-patak, Köves-patak, Halas pataka, Kuvaszó pataka táplálja. Aláiramodó vize oxigénben gazdag, a halak és más vízi lények számára búvóhelyekben bővelkedik, a tengerszint fölötti magasság és az árnyékoltság következtében a pisztrángnak, a pénzes pér szintjén a fejes domolykónak – nálunk balinnak –, más vízi lényeknek kiváló élőhely.
A Sárkány Árpád vezette cég szerződéses kötelezettséget vállalt a Kormos vízgyűjtőjének rehabilitációjára, a patakok oxigénellátásának javítására, és a búvóhelyek kialakítására kis vízeséseket – bukókat, zubogókat – építenek, megkezdik az őshonos sebespisztráng-állomány növelését, az ivadéktelepítésben elsősorban a Kormosba torkolló Aranyos patakán lévő Nóda-féle pisztrángtenyészetre alapoznak, de őshonos halivadékot hoznak Ojtozból és Lengyel József prázsmári haltenyészetéből is.
A halállomány felfuttatása végett idén június 1-jétől csak a Margit-villáig lehet napijeggyel – ez 30 lej – horgászni, s ennek arányosan megfelelő heti vagy havi bérletet is lehet a Nóda pisztrángtenyésztő telepen váltani. A bérlő a horgászoktól türelmi időt kér arra, hogy 2012. május elsejétől a Margit-villán felüli patakokban is lehessen horgászni. A horgászat ellenőrzését a halőrök, vadőrök révén, és a csendőrséggel kötött szerződés alapján végzik. A kihágásokat és szabálysértéseket – ezzel nem ijesztgetni akarják a horgászokat – 500 lejtől 1000 lejig terjedő bírsággal sújtják. A naponként kifogható halmennyiség tíz darab húsz cm-es vagy ennél nagyobb méretű hal.
A patakok adminisztrálója vállalja a patakmedrek tisztán tartását, de ehhez a horgászok és kirándulók támogatását is kérik. Nemsokára kormányrendelet, az ún. pikniktörvény szabályozza majd a kirándulóhelyek létesítését, ezek rendben tartását, a szabadtéri tűzgyújtás törvényes lehetőségeit.
A Dél-Hargita övezete és a Baróti-medence turisztikai, ipartörténeti, művelődéstörténeti, néprajzi vonatkozásban mindmáig a Kárpát-medence romlatlan kincse, turisztikai vonzereje számottevő.
Erdei iskola
Amint mindebből kiderül, a horgászturizmus, a vadászati adottságok révén a Kormos völgye a terveknek, a megkötött szerződéseknek köszönhetően a környezettudatos viselkedés és a természetszeretet erdei iskolája is lesz. Konkrét felkeresését megelőzhetik a képzeletbeli utazások, amelyekre kalauzul Erdővidék igen gazdag szépirodalmi, népköltészeti, a népi mesterségeket bemutató, történeti és az épített örökséget bemutató írások és a tájegységgel foglalkozó tudományos közlemények szolgálhatnak. Horgászati vonatkozásban megkerülhetetlenek a vidék tudós szülöttjének, Kászoni Zoltán halbiológus mérnöknek a könyvei, de az erdővidéki vadászmesterek, vadőrök, a horgászat nagymestereinek mindenike egy-egy élő lexikon.
Sárkány Árpád cége a kezdő lépések után tehát fejleszteni kívánja a horgászturizmust. Ennek a láncolatnak egyik eleme az impozáns, magas szintű szolgáltatásokat biztosító Kormos Vadászvilla – Ceauşescu egykori erdei rezidenciája –, de a horgászturizmusba bekapcsolják a környező falvak panzióit is.
A vidék és az erdővidéki települések természeti látványosságokban, művelődéstörténeti objektumokban, néprajzi és ipartörténeti emlékekben és ezeknek élő művelésében ma is gazdagok, az erdővidéki épített örökség is rendkívül értékes és változatos. Az Abies Hunting Vadásztató Vállalkozást szerencsésen egészíti ki és teszi változatossá a Kormos menti pisztrángászat, amely idők múltán a hegyvidéki vizek horgászversenyeinek is otthont adhat. A Dél-Hargita ásványvízkincse európai léptékkel mérve is jelentős, sokfélesége, gyógyhatása egyedi és páratlan.
Minden esélye megvan annak, hogy az átkos évtizedek diktátori önkénye után általános környezetrehabilitációnak lehessünk részesei a Dél-Hargita övezetében, s Székelyföld szépségesen szép és gazdag természete költőket, művészeket, a természet szerelmeseit idevonzó és alkotásra ihlető térsége, az egészség forrása legyen, s kedvünk kerekedjék, hogy Áprily Lajos örökbecsű versének, a Pisztrángok karának üzenetét megértsük és megéljük. Mert:
"...Vihar ijeszt, kígyó riasztgat, / meredek utunk nehezül. / S szivárványos testünk az éjben / végső iramra megfeszül. // S mire kipirkad fenn a hajnal / s vörös fény gyúl a fenyvesen, / az érhez zúgón, szirten által megérkezünk győzelmesen."
