Dr. Fogolyán Kristóf nemcsak orvosa, hanem nagyon sokszínű egyénisége volt Sepsiszentgyörgynek. A kelet-európai polgárosodás legvirágzóbb szakaszában született és élte le fiatal éveit. A szülőktől hozott genetikai adottságok mellett talán ez is meghatározta az életfelfogását és pályáját.
Ez segíthette átélni a két világháború mérhetetlen szenvedéseit, az interbellumban történt megaláztatásokat, majd a második világháború utáni nehézségeket és a kommunista rezsim általi teljes kifosztást. Törhetetlen lendülettel dolgozott mindig, a Semper bonis artibus, azaz mindig a jó munka érdekében, ahogy szerette mondani, még akkor is, amikor pártszékházat költöztettek újonnan megépített szanatóriumába, a szülészet-nőgyógyászat helyett.
Dr. Fogolyán Kristóf fiával, Miklóssal a szanatórium építését szemléli
Családjáról
Fogolyán Kristóf 1905-ben feleségül vette Lukács Adolf egyetemi tanár "ünnepelt szépségű" lányát, Lukács Gizikét, aki 1931-ben bekövetkezett korai haláláig méltó társa és támogatója volt. "A boldog családi otthon valóságos kultúrcentruma volt a székely városnak, ahol annyi szó esett, olyan sok megbeszélés folyt irodalomról, művészetről, ahonnan nemes társadalmi törekvések indultak ki. A székely nép nagyon korán veszítette el nagyasszonyát" – írják a Pásztortűzben 1931-ben megjelent, dr. Fogolyán Kristófnéról szóló nekrológban. A házasságból két gyermek született.
Fogolyán Miklós 1905-ben még Kecskeméten született. Középiskolai tanulmányait Sepsiszentgyörgyön, a Székely Mikó Kollégiumban kezdte, a budapesti Rákóczi Gimnáziumban, illetve a kolozsvári piaristáknál folytatja, majd hazatérve a sepsiszentgyörgyi Mikó-kollégiumban érettségizett. A budapesti Pázmány Péter tudományegyetemen kezdte meg orvosi tanulmányait, Bécsben folytatta, majd 1931-ben Grazban szerzett orvosi diplomát. Bukarestben orvos főhadnagyként végezte el a katonaságot, majd Budapesten dr. Verebély Tibor klinikáján sebész- és fogorvosi képesítést nyert. Ekkor hazatért Sepsiszentgyörgyre, és itthon dolgozott. 1941-ben meghívták a kolozsvári Ferenc József Tudományegyetem sebészeti és urológiai tanszékére tanársegédnek. Dolgozott a kolozsvári Honvéd Helyőrségi Kórházban is mint sebészorvos. A front közeledtével ezzel vonult vissza egészen Budapestig, sok ezer sebesült katonát és civilt operálva. 1945-ben jött haza. Sebész főorvosként kezdett dolgozni, de származása miatt a kórházak államosítása után leváltották, és 1978-ban történő nyugdíjaztatásáig csak osztályos orvos lehetett. Közvetlenül a háború után, a családi hagyományokhoz híven részt vett a város kulturális életében is.
Fogolyán Edit már Sepsiszentgyörgyön született 1908. augusztus 29-én. Az iskoláit is itt kezdte, a középiskolát a kolozsvári Marianumban és a budapesti leánygimnáziumban végezte. Érettségi után a bécsi egyetemen folytatta tanulmányait, majd Grazban francia-német szakosként, és filozófiai doktorátust is szerzett. Hazatérte után édesapja kérésére elvégezte a Stanca professzor vezette kolozsvári egyetem mellett működő bábaképzőt, és az édesapja munkatársa lett a szülészeten. Közben a Római Katolikus Óvónőképző francia szakos tanára. A családi hagyományokhoz hűen ő is bekapcsolódott a város kulturális életébe.
1941-ben férjhez ment Szotyori Nagy Edéhez. Három gyermeke született: Réka, Balázs és Áron. 1946 után elvált a férjétől, és maga nevelte gyermekeit úgy, hogy mindhárom egyetemi diplomát szerzett. Ez nagyfokú intelligenciájának és óriási teherbírásának volt köszönhető. Mivel az iskolák államosítása után nem engedték tanítani, Kolozsvárra költözött a gyermekeivel, és a Stanca Klinikán helyezkedett el mint szülész-nőgyógyász asszisztens. A lakásán német nyelvű magánóvodát szervezett. Mivel a gyermekei körében akarta eltölteni a hátralévő éveit, 1981-ben áttelepült Magyarországra. Itt sem ült karba tett kézzel. Francia és német tudását kamatoztatva szinte élete utolsó percéig az Arany Sas Patika Gyógyszertörténeti Múzeum tárlatvezetője (1994-ig). 1995-ben halt meg. Kívánsága szerint hamvait hazahozták a családi sírboltba.
Színes egyéniség
E rövid családi kitérő után érdemes még egy pillanatra visszatérni dr. Fogolyán Kristóf személyére. Vitán felül, ő volt az, aki folytatta elődje, Daday Vilmos doktor kórházteremtő munkáját, és a letűnt idők ama orvosa volt, aki legtöbbet tett a fejlesztésért. Azt már említettük, hogy nagy orvosi műveltséggel rendelkező, kíválóan felkészült sebész, szülész-nőgyógyász és nagyszerű szervező volt. Emellett nagy zenei, képzőművészeti, történelmi műveltséggel rendelkezett. A zenét nemcsak szerette, hanem diákkorától kezdve ő maga is művelte. Nagy művészpártoló volt. 1927-ben Miklós fiávalegyütt hozta ki a Brassóban lebetegedett Bartók Bélát Sepsiszentgyörgyre, ő volt a kezelőorvosa, és felgyógyulása után ő vette rá Bartókot, hogy Sepsiszentgyörgyön is koncertezzen. Dr. Koczka György belgyógyász főorvos, aki személyesen is ismerte, azt írja: "Az építészettel valahogy úgy volt, mintha fő foglalkozása lett volna. Állandóan tervezett, rajzokat készített".
1954-ben halt meg. Porai a sepsiszentgyörgyi katolikus temetőben lévő sírboltban nyugszanak.
DR. NAGY LAJOS
