Gyárfás Károly panaszát Háromszék adminisztrátora ismertette a katonai vezetéssel is:
"A két Nemes Regimentnek
Besenyei Gyárfás Károly azt adván fel ezen tisztségnek hogy az ottan lefolyó patakban minden időn az odavaló gazdák által annyi kender áztatik hogy amiánn az élő víz megegéségtelenítetik, sőt az efféle feldugások által a víz is a maga folyását elhagyván a kaszálókban nem kevés kárt teszen. Oly kéréssel hogy ezen nagy kár és a rendelések ellen való cselekedet orvosoltatnék, meg ennek előtte hivatalosan kivánta a tisztség a Nemes Regimentet megtalálni, hogy valamint a mai naptól a királybíró által megtétetett a rendelés hogy a nemes embernek 24 For., a colonusoknak pedig 25 pálcaütés büntetése alatt azon patakban kendert tisztitani meg ne engettesen. Úgy a Nemes Regiment az maga igazgatása alatt valóknak megtiltani, hogy az említett besenyei patakban senk is kendert áztatni ne merészeljen. Valamint a két regimentnek hogy a kérdésben forgó folyóvizben, a katona részen lévőknek kendert áztatni meg ne engedje, úgy a bíró úr is nem terheltetik azon törvénytelen cselekedetet a nemeseket 25 forintra a colonusokat pedig 25 pálcaütésre ítélni.
8. július 1811."
Az említett intézkedések mellett nem volt ne­héz rendet tartani, és megvédeni a ka­szálókat a kender ártalmas levétől. Gyár­fás Károly uram erőst elcsodálkozna, hogy a kaszálóin kétszáz év elteltével nemcsak a kender leve található, hanem egy hatalmas tó. Amit büntetéssel próbált megvédeni, pontosan a visszájára fordult. Napjainkban a tó tiszta vizéért és környezetéért harcolnak sokan. Syl­vester Lajos a Háromszék hasábjain több esetben írt a tó és a halállomány megvédésének szükségességéről. A Brassó környéki horgászok kedvenc helye lett a Besenyői-tó, amelynek környékére több házat is építettek. Gyárfás Károly sérelmeit egy nagyobb víz teljesen elárasztotta, elfeledtette. Illő tisztelettel kell emlékeznünk arra, hogy a besenyői gazdák mindent megtettek falujuk környezetének megvédéséért.