Az ezredfordulóig működő vízimalom Kézdiszentlélek északnyugati felében festői környezetben, a Perkő lábánál, a középkori Tarnóczy–Mikes-kastély közvetlen szomszédságában épült, ahová a Kászon patakát egy malomárkon vezették el. A faluban régebb több malom is működött, az Orbai-malom, Ábri Mózesé (1920-ban épült) és Kicsi Józsefé, mely 1860-ban még állt. Mára csak a Tóth-malom maradt fenn.
A vízimalmot minden valószínűség szerint Oláh Pál építtette az 1860-as években. 1918 előtt hosszabb ideig Krizbai Mihály molnár bérelte. Az utolsó molnár Tóth Csaba (1933–2009), akinek a Prázsmárról Kézdiszentlélekre költözött nagyszülei, Tóth Sándor és neje, Várza Lina Tamás Elektől és feleségétől, Páll Veronikától vásárolták meg a vízimalmot 1918. október 23-án. Az utolsó molnár családjában nem született fiúgyermek, ezért 2000-től nem volt, aki tovább működtesse a malmot, mely özvegye, Tóth Etelka (felvételünk) szerint olyan állapotban van, hogy minimális befektetéssel újra lehetne indítani. A malom jelenlegi tulajdonosának elmondása szerint 1962-ben tértek át a vízmeghajtásról a motoros meghajtásra, mely faszénnel és benzinnel is működött. A rendkívül jó állapotban megőrzött malom akár idegenforgalmi kuriózum is lehetne. (dévai)
