82 évvel az első, 1929 májusában megrendezett Ünnepi Könyvhét, illetve éppen 70 évvel az első Kolozsvári Ünnepi Könyvhét után idén június 2-a és 5-e között Erdély fővárosa ismét bekapcsolódik a magyar könyv ünnepébe. A budapesti Vörösmarty téren megnyíló központi rendezvénnyel pontosan egy időben, csütörtökön 16 órakor megnyitották a könyves seregszemlét a Mátyás király szülőháza előtti téren.
Fotó: Bíró István – Krónika
Az ötletgazda annak idején Supka Géza neves újságíró volt, aki egy vásári jellegű, színes, mozgalmas sokadalomról álmodott: "Az évnek egyik napján (...) könyvnap rendeztessék, amely (...) az írót és a közönséget közvetlen kontaktusba hozza egymással, hogy ezen a napon egyszer egy évben a könyvírás és a könyvkiadás művészete is kimenjen az utcára, éspedig ingujjban, közvetlen, bohém formában." De nem csak könyvekre gondolt, hiszen színházi, zenei előadásokat, kiállításokat is beleképzelt a forgatagba: "gerincét a festői könyvvásár teszi ki, amely a városnak lehetőleg valamely csendesebb terén, amennyire lehetséges, históriai épületek vagy természeti szépségek keretében folyik le (...) egyszerűbb, de művészien dekorált polccal, állvánnyal, tolóskocsival, ponyvasátorral, bódéval vagy pavilonnal."
A Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülése, az RMDSZ Főtitkársága és a Romániai Magyar Könyves Céh szervezésében zajló rendezvény ünnepélyes megnyitóján László Attila, Kolozsvár alpolgármestere, Kelemen Hunor, kulturális és örökségvédelmi miniszter, az RMDSZ elnöke, Dávid Gyula irodalomtörténész, valamint Fekete Emőke, a Kolozs Megyei Tanács alelnöke köszöntötte a kiadókat és az egybegyűlteket.
"Egy magyar könyv mindig ünneplésre ad okot" – kezdte köszöntőbeszédét Kelemen Hunor. – A 70 év után újra megrendezésre kerülő Kolozsvári Ünnepi Könyvhét bizonyíték arra, hogy a magyar könyvkiadás Erdélyben, mindennek ellenére, életben van és fejlődik. Bizonyíték arra, hogy a magyar emberek a könyveket értéknek és nem luxusterméknek tekintik". Hangsúlyozta, az államnak támogatnia kell a könyvkiadókat, nem szabad kitennie a piaci viszonyok ingadozásának, hisz ők nem profitot, hanem elsősorban kulturális és szellemi értéket termelnek. László Attila alpolgármester elmondta: Kolozsvár brandje a könyv, majd Szép Gyula, az RMDSZ főtitkárságának képviselője olvasta fel Csoóri Sándor üzenetét, melyben kiemelte, hogy Kolozsvárnak mindig különös helye volt a nemzet életében: "Nem vált gazdasági vagy kereskedelmi központtá, mégis egész Erdélyt jelentette." Dávid Gyula szerint a könyvhét olyan alkalom, ahol szerző és olvasó közvetlenül találkozhat, Fekete Emőke az ilyen rendezvények közösségépítő és közösségteremtő erejéről szólt.
A könyvhét programját előadások, koncertek, könyvbemutatók, táncház, gyermekprogramok színesítik. A rendezvényen számos erdélyi és magyarországi kiadó vesz részt.
