Szerbia eleget tett kötelezettségének
Ratko Mladic volt boszniai szerb tábornok elfogásával Szerbia eleget tett a hágai ENSZ-törvényszék előtti egyik legfontosabb kötelezettségének – közölte a világszervezet székhelyén, New Yorkban a volt Jugoszlávia területén elkövetett háborús bűnök ügyében ítélkező Nemzetközi Törvényszék főügyésze.
Serge Brammertz az ENSZ Biztonsági Tanácsában azt is hozzátette, hogy Belgrádnak több kellemetlen kérdésre válaszolnia kell azzal kapcsolatban, hogyan maradhatott Mladic ilyen hosszú ideig szabadlábon. Mladic, akit az 1992–95 közötti boszniai háborúban játszott szerepe miatt "balkáni mészárosnak" is neveznek, a vajdasági Lázárföldön került rendőrkézre május 26-án, 16 évi bujkálás után. A szerb hatóságok kiadták őt a hágai törvényszéknek, ahol pénteken jelent meg először. Szerbia kilátása az uniós tagságra a Nemzetközi Törvényszékkel való együttműködésétől függ.
Európa felé
Boris Tadic szerb elnök megbeszélést folytatott tegnap Herman Van Rompuy-jel, az uniós országok állam-, illetve kormányfői testületének, az Európai Tanácsnak az elnökével. Van Rompuy gratulált Szerbiának, és kifejezte az EU afölötti elégedettségét, hogy elfogták, majd kiadták a hágai törvényszéknek Ratko Mladicot. Az uniós vezető szerint ez a fejlemény mérföldkő mind Szerbia, mind a nyugat-balkáni térség, mind pedig a nemzetközi igazságszolgáltatás számára. Herman Van Rompuy arra buzdította Szerbiát, hogy dolgozzon tovább a nemzeti demokratikus intézmények kiépítésén, erősítse a jogállamiságot, hajtson végre igazságügyi reformot. Tadic arról beszélt, hogy Mladic elfogásával és kiadásával Szerbia lényegében lezárta saját történelmének egy fejezetét. Boris Tadic reméli, hogy Szerbia még ez év vége előtt elnyeri az uniós tagjelölti jogállást, majd a jövő év elején, vélhetőleg tavasszal meg is kezdődhetnek a csatlakozási tárgyalások.
Győzött a kormánypárt
Nikola Gruevszki miniszterelnök pártja megnyerte a vasárnapi macedóniai parlamenti választást, de ahhoz, hogy kormányon maradhasson, koalíciós partnerre lesz szüksége. A Belső Macedón Forradalmi Szervezet – Macedón Nemzeti Egység Demokratikus Pártja a végleges, de még nem hivatalos adatok szerint a voksok 39,1 százalékát szerezte meg. Legfőbb riválisának, a szociáldemokraták pártjának a szavazatok 32,7 százaléka jutott. A választáson viszonylag magas, 63,3 százalékos volt a részvétel. Megfigyelők a nyertes legvalószínűbb koalíciós partnerének a Demokratikus Unió az Integrációért nevű albán pártot tartják, amely a voksok 10,2 százalékát kapta.
Újabb jelölt
Az olasz jelöltet javasolta az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet új főtitkárának posztjára a soros elnök Litvánia, miután Törökország megvétózta az osztrák Ursula Plassnik kinevezését. Az olasz Lamberto Zannier a koszovói ENSZ-misszió vezetője volt korábban. Litvánia elsőként Plassnikot javasolta, mint a legtöbb tagállam támogatását bíró jelöltet. Törökország a hét végén közölte, hogy ellenzi a volt külügyminiszter megválasztását, mert Plassnik 2005-ben a kormány tagjaként ellenezte a török európai uniós csatlakozási tárgyalások megkezdését. A szervezet szabályai szerint az 56 tagállam konszenzussal dönt a főtitkár személyéről. Az új főtitkárt június végéig kell megválasztani.