A munkaviszonyokat, a szabályozások alkalmazásának ellenőrzését és a munkaügyi bíráskodást a munkatörvénykönyv szabályozza. A parlament a 2003/53-as törvénnyel fogadta el, és 2003. március 1-jén lépett hatályba. Az elmúlt nyolc évben gyakran módosították és kiegészítették, így a 2011/40-es törvénnyel, mely 2011. március 31-én a 225. számú Hivatalos Közlönyben jelent meg, és ez év április 30-tól érvényes. A parlament ezzel nem fogadott el új munkatörvénykönyvet, de a meglévőt lényegesen módosította és kiegészítette. Az alábbiakban a módosításokat részletezzük.
Fegyelmi felelősség
Fegyelmi vétség elkövetésekor a munkaadó a munkavállalót a következő fegyelmi büntetésekkel sújthatja:
– írásos figyelmeztetés
– a tisztségből történő visszaminősítés, a visszaminősítés szerinti tisztségnek megfelelő bérezéssel, legfeljebb hatvan napos időszakra
– az alapbér 5–10 százalékos csökkentése 1–3 hónapos időszakra
– az alapbér és/vagy a vezetési pótlék 5–10 százalékos csökkentése 1–3 hónapos időszakra
– az egyéni munkaszerződés fegyelmi okból való felbontása.
A módosítás értelmében a munkaszerződést fegyelmi okból nem lehet felfüggeszteni.
Abban az esetben, ha a külön törvényekkel jóváhagyott szakmai alapszabályokban eltérő büntetési rendszert írnak elő, azt kell alkalmazni.
A munkaadó a fegyelmi büntetést írásos döntésben rendeli el a fegyelmi vétség elkövetésének tudomásul vételétől számított 30 naptári napon belül, de a cselekmény elkövetésétől számított 6 hónapnál nem később.
Az abszolút semmisség terhe alatt a döntésnek kötelezően tartalmaznia kell a következőket:
– a fegyelmi vétségnek minősülő tett leírását
– a személyzeti alapszabálynak, a belső szabályzatnak, az egyéni munkaszerződésnek vagy a hatályos kollektív munkaszerződésnek a munkavállaló által megszegett előírásait
– azokat az indokokat, amelyekért a munkavállalónak az előzetes fegyelmi vizsgálat során felhozott védekezését figyelmen kívül hagyták, vagy ha a kivizsgálásra a vétkes munkavállaló mulasztása miatt nem került sor
– a fegyelmi büntetés kiszabásának jogalapját
– a büntetés elleni jogorvoslati határidőt
– az illetékes bírói hatóságot, amelyhez jogorvoslatért folyamodni lehet.
A fegyelmi büntetés az alkalmazástól számított 12 hónap elteltével jog szerint eltörlődik, ha ez idő alatt a munkavállaló nem követ el újabb fegyelmi vétséget. A fegyelmi büntetés eltörlését a munkaadó írott végzéssel állapítja meg.
Vagyoni felelősség
A munkavállalók a munkaadójukkal szemben a vétkességből okozott károkért a szerződéses polgári jogi felelősség elvei és normái szerint vagyoni felelőséggel tartoznak.
A munkavállalók nem felelnek erőhatalom és előre nem látható egyéb, elkerülhetetlen károk esetén, valamint akkor sem, ha a kár a munkahelyi szokványos kockázat körébe tartozik.
A módosító törvény értelmében, ha a munkaadó megállapítja, hogy munkavállalója vétkességből és a munkájával kapcsolatosan kárt okozott, a felek beleegyezésével kérheti egy tény- és kárfelmérési jegyzék alapján a kár megtérítését. A munkaadó az anyagi kár megtérítését csak annak közlésétől számított 30 nap letelte után kérheti. A felek beleegyezésével megállapított kár ellenértéke nem lehet nagyobb, mint a gazdaság szintjén megállapított minimális bruttó bér ötszöröse.
Kihágási felelősség
A munkatörvénykönyv kihágási felelősségre vonatkozó eredeti rendelkezéseit az elmúlt időben a 2005/371. számú és a 2011/40. számú törvénnyel módosították.
Kihágásnak minősül, és büntetik a következőket:
– az országos minimális bruttó bér kifizetése szavatolására vonatkozó előírások tiszteletben tartásának elmulasztása
– ha a munkaadó nem adja ki azt a dokumentumot, amelyből kitűnik a jelenlegi vagy volt munkavállaló adott mesterségben vagy bizonyos szakosodásban kifejtett tevékenysége, letöltött szolgálati ideje és bére
– a munkavállaló vagy munkavállalói csoport erőszakkal vagy fenyegetéssel történő megakadályozása, hogy sztrájkoljon, vagy kényszerítése, hogy sztrájk alatt dolgozzék
– törvénysértő kitételek belefoglalása az egyéni munkaszerződésbe
– valamely személy egyéni munkaszerződés nélküli munkába sorolása (a személyek száma nem lehet több, mint öt)
– ha valamely személy az egyéni munkaszerződés megkötése nélkül dolgozik
– arra kötelezni a munkavállalót, hogy törvényes ünnepnapokon dolgozzék (ezt az előírást nem alkalmazzák azokon a munkahelyeken, ahol a tevékenységi folyamat és a tevékenység sajátosságai a munka szünetelését nem teszik lehetővé)
– az egészségügyi egységek és a közélelmezési egységek számára a törvényes ünnepnapokra megállapított munkaprogramok alkalmazásának elmulasztása
– a túlórákra vonatkozó rendelkezések megszegése
– a heti pihenőidő kiadására vonatkozó törvényes rendelkezések megszegése
– ha a munkaadó megszegi azt a rendelkezést, amely értelmében az egység tevékenységének ideiglenes felfüggesztése alatt a munkavállalónak a béralapból pótlékot kell fizetnie, amely a betöltött munkahelyi alapbér 75 százalékánál nem lehet kevesebb
– az éjszakai munkára vonatkozó törvényes rendelkezések megszegése
– ha a munkaadó a munkaképességet igazoló orvosi bizonylat nélkül alkalmaz, vagy nem vezeti a munkavállalója ténylegesen végzett munkaórájáról a nyilvántartást, illetve azt a munkafelügyelőség ellenőrzésekor nem mutatja be
– ha a munkaadó nem iktatja be munkavállalója felmondását
– ha a munkaadó a munka elkezdése előtt nem adja át a munkavállalónak az egyéni munkaszerződés egy példányát.
A kihágások megállapítása és a felelősségre vonás a munkafelügyelőségek hatáskörébe tartozik. A törvény megállapította keretek között a pénzbírságok nagyságát szintén a munkafelügyelőség állapítja meg.
