Az alaptörvény ugyanis nem rendelkezik e közigazgatási egységek számáról, csak nevéről. Azt tervezik tehát, hogy megszüntetnék a negyvennél is több megyei tanácsot meg a prefektúrákat, feladatukat nyolc, esetleg tizenkét óriás megyére ruháznák át. Emil Boc sürgetné a nagy átalakítást, s hogy semmi se akadályozza tervét, ezt a törvénytervezetet is a már megszokott parlamenti felelősségvállalással fogadtatná el.
Gyorsan kell lépni – fejtegette hétfőn a pártjával való egyeztetésen a kormány feje, Románia regionális fejlesztésre 11 milliárd eurót kaphat az uniótól, de csak abban az esetben, ha nagyobb közigazgatási egységeket hoz létre, illetve jelentősebb hatáskört biztosít e leendő megamegyéknek és önkormányzatoknak.
A terv érdekes, de a hírek szerint nem nyerte el az RMDSZ támogatását, a szövetség azt szeretné, ha több régiót hoznának létre, legalább tizenhatot, s az egyik maga a Székelyföld lenne, azaz a jelenlegi Kovászna, Hargita és Maros megye.
Minden bizonnyal nem nyúlt volna e darázsfészekbe sem az államfő, sem a miniszterelnök, ha az Európai Bizottság nem szögezte volna le: 2013-tól búcsút inthet Románia az európai pénzeknek, ha nem változtatnak a jelenlegi közigazgatási felosztáson. Az EB ugyanis rájött, hogy a felaprózott román közigazgatásba juttatott pénzek útja követhetetlen, elolvad, nyoma vész. És hogy nyomatékot adjanak kérésüknek, emlékeztetnek, Románia jelenlegi közigazgatási felosztását még 1968-ban, a dicső Ceauşescu-korszakban alakították ki, s teljesen alkalmatlan az unió régiófejlesztési terveinek megvalósítására.
A gond csak az, nehezen elképzelhető ebben a felajzott és újabb magyarellenes kirohanásoktól terhelt időszakban, hogy a kormánypártnak, az államfőnek lenne annyi civil kurázsija, hogy eleget tegyen az RMDSZ és ezúttal a székelyföldi magyarság kívánságának. Ismét kiderül, mire elég a szövetség eddigi koalíciós hűsége.