Az Európai Parlament (EP) tegnap Strasbourgban nagy többséggel megszavazta azt az előterjesztést, amely szerint Bulgária és Románia készen áll a belső határellenőrzés nélküli schengeni övezethez való csatlakozásra, mivel teljesíti a tagság feltételeit. A téma jelentéstevője, Carlos Coelho portugál néppárti EP-képviselő a parlamenti vitában azon reményének adott hangot, hogy a tagállami kormányokat képviselő Európa Tanács is erre az álláspontra jut majd. Románia és Bulgária polgárai teljes jogú uniós polgárok, nem szabad populista szólamok túszainak lenniük – mondta Coelho.
Az EP 487 szavazattal 77 ellenében, 29 tartózkodás mellett fogadta el az előterjesztést. Eszerint figyelembe kell venni azt az előrelépést, amelyet a két uniós tagállam a csatlakozás érdekében tett, és amit a helyszínen járt szakértők megállapításai is tükröznek. A képviselők mindemellett a továbbiakban is tájékoztatást várnak azokról az intézkedésekről, amelyeket a bolgár–török–görög határtérségben kell foganatosítani annak érdekében, hogy kezelni lehessen a megnövekedett migrációs nyomást. Ez a körülmény azonban az uniós parlament szerint nem akadályozhatja meg, hogy Bulgária és Románia a schengeni övezet teljes jogú tagjává váljék.
Az EP állásfoglalását megkapják az uniós országok belügyminiszterei is, akik ma üléseznek Luxemburgban. Mind a 27 uniós tagállam egyetértésére van szükség ahhoz, hogy valamely ország zöld utat kapjon a schengeni övezetbe. Jerzy Buzek, az Európai Parlament elnöke hangsúlyozta: Schengen az EU egyik legnagyszerűbb vívmánya, Románia és Bulgária pedig teljesíti az elvárásokat, ezért nem szabad késleltetni csatlakozásukat.
Coelho kifejtette, hogy a bolgár–török–görög határszakasz az illegális bevándorlás szempontjából az EU külső határának legérzékenyebb pontja, ezért Bulgáriának néhány további intézkedést kell tennie. Cselekvési tervet kell kidolgoznia, amelyet a csatlakozáskor kell majd végrehajtani. Emellett közös forgatókönyvet kell kidolgoznia Görögországgal és Törökországgal, hogy szükség esetén kezelni tudják a növekvő migrációs nyomást.
A szavazást megelőző strasbourgi parlamenti vitában Győri Enikő EU-ügyi államtitkár emlékeztetett arra, hogy a bolgár és a román Schengen-csatlakozás előmozdítása kezdettől fogva a magyar EU-elnökség egyik kiemelt célkitűzése volt.
Cecilia Malmström belügyi EU-biztos a plenáris EP-ülésen elismeréssel szólt arról a munkáról, amelyet a bolgárok és a románok a csatlakozási feltételek teljesítése, a megfelelő külső határbiztonság megteremtése érdekében végeztek.
Gál Kinga néppárti EP-képviselő hozzászólásában kiemelte: a schengeni övezethez tartozás a kelet- és közép-európai országok számára történelmi okokból is különös fontosságú, hiszen a szabad és akadálymentes utazás lehetőségét jelenti. A tagországok nem alkalmazhatnak kettős mércét a mostani csatlakozás esetén, tehát nem támaszthatnak több feltételt, mint amit a korábban csatlakozott országok teljesítettek – hangsúlyozta a magyar képviselő.
A vitában a többség hasonlóképpen érvelt. Elhangzottak azonban olyan felszólalások is, amelyek szerint a két jelöltországban aggasztó méreteket ölt a korrupció. Volt olyan EP-képviselő, aki úgy vélekedett, hogy a bolgár, illetve a román Schengen-csatlakozással romák és bűnözők Európába való akadálytalan bejutását teszik lehetővé.
Kelemen Hunor, az RMDSZ szövetségi elnöke üdvözölte az Európai Parlament képviselőinek döntését. "Románia bebizonyította, hogy teljesítette a csatlakozáshoz szükséges technikai feltételeket. Más, politikai vonatkozású feltételek beiktatását az ország nem fogadhatja el. A mai szavazás azt jelenti, hogy az Európai Parlament elismeri Románia eddigi intézkedéseit. Remélem, hogy a támogatásra a következőkben is számíthatunk, és a csatlakozási folyamat még ebben az évben lezárul, hiszen Románia jelentős erőfeszítéseket tett az előírt feltételek bevezetése érdekében" – jelentette ki.
