Háromszéken idén több mint 800 hektáron termeltek a gazdák repcét, ami a méhészek szempontjából (is) jó kultúra. Viszont sajátos veszélyekkel is járhat a repcén való méhlegeltetés: a kártevők elleni permetezés a dolgozó méhek pusztulását okozhatja.
Kereslet és kínálat: úgy tűnik, idén jól jár méztermelő és -fogyasztó egyaránt
Legutóbb Illyefalva körzetében pusztultak el méhek, ezelőtt két évvel – mondta el a háromszéki méhészegyesület alelnöke, Kovács József. Akkor a családok fele veszett el, főként a dolgozó méhek, és hosszabb időnek kell eltelnie ahhoz, hogy a megtizedelt családok újból megerősödjenek, méztermelés szempontjából hasznossá váljanak.
A megoldást a mezőgazdasági termelők és méhészek közötti kommunikáció jelentheti, amelyben a polgármesteri hivataloknak közvetítői szerepet kell vállalniuk. A hivatalos eljárás szerint a gazdáknak be kellene jelenteniük a permetezések időpontját, amit az önkormányzat jelez a méhészeknek. A változó időjárás, a permetezésekkel járó gondok azonban nem mindig teszik lehetővé, hogy a gazda a bejelentett időszakban permetezzen, tartja Kovács József. Előfordul, hogy egy-egy nagygazda termőföldje több község területén fekszik, így egyszerre több polgármesteri hivatalnak is jelentenie kellene a permetezések időpontját. A méhek a kaptároktól négy-öt kilométeres távolságra is elrepülnek mézet gyűjteni, így a megelőzés még nehezebb, a nagy melegben egész napra nem is lehet bezárni a méheket. Bár a repce a permetezések miatt veszélyt is jelenthet, meghálálja az ott legeltető méhésznek. Idén jól járt, aki a repcét kereste, állítja az alelnök. A felvásárlók a repceméz kilójáért 8,5 lejt fizetnek, az akácért valamivel többet, 12–13 lejt.
Bartha Jánost, a megye egyik legnagyobb repcetermelőjét három-négy méhészgazda kereste fel a repcevirágzás idején. Aki tehette, a repcetábla közvetlen közelében helyezte el méhkaptárait, mások a méhek által berepülhető négy-öt kilométeres körzetben. A repcét a rovarkártevők ellen permetezték, virágzása mostanra lejárt, így a méheket nem kell félteni a rovarölő szerek miatt.
Hamarosan kezdődik a burgonya virágzása, ez azonban a méhészek szempontjából értéktelen. A kukorica virágzása alatt azonban semmiféle vegyszeres kezelést nem végeznek, a gyomirtást ugyanis sokkal korábban elvégzik a gazdák, a kukorica közé ilyenkor már nem lehet bemenni a permetezőgéppel.
A háromszéki méhészegyesület 120 tagja összesen közel hétezer méhcsaládot tart. Évente nagy távolságokat kell megtenniük, hogy a méheknek megfelelő legelőt biztosítsanak, a legjobb mézelő helyek Dolj, Teleorman, Olt, Galac, Gorj megyében vannak. A megtermelt méz nagy részét exportálják, de a hazai nagy áruházláncok polcaira is felkerül, s természetesen otthonról vagy a piacon is értékesíthetik. A köztes felvásárlók kiiktatására, az üzletláncokkal való közvetlen szerződéskötésre esélyük sincs a méhészeknek, állítja az alelnök, főként azért, mert nem tudnak eleget tenni az uniós állat-egészségügyi szabályoknak.
