* 1894. június 16-án a Francia Atlétikai Sporttársaságok Uniója Pierre de Coubertin kezdeményezésére nemzetközi kongresszust hívott egybe Párizsba "az amatőrség elveinek tanulmányozására és népszerűsítésére". Ez igen fontos lépés volt az újkori olimpiák életre hívása felé.
* 1881. június 18-án született a Pozsony megyei Dubrava-tanyán Halmay Zoltán kétszeres olimpiai bajnok úszó. Alig tízéves, amikor a szülei Budapestre költöznek, ezzel nagyobb, változatosabb mozgásteret biztosítottak Zoltánnak, aki élt is a lehetőséggel, 1896-tól a Magyar Úszó Egylet versenyzője lett. Az úszás mellett focizott, vízilabdázott, atletizált, evezett, gyorskorcsolyázott. Sokoldalú sportember, igazán kimagasló teljesítményt az úszásban ért el. Az 1900-as első párizsi olimpián három érmet szerzett, két ezüstöt (200 m és 4000 m gyors) és egy bronzot (1000 m gyors). 1904-ben átigazolt az MTK-hoz, mert úgy látta, itt nagyobbak a fejlődés lehetőségei. Nem tévedett. S már ebben az évben a St. Louis-i olimpián két aranyérmet szerzett (50 yard és 100 yard). Ő lett a 100 méteres és a 220 yardos gyorsúszás első hivatalos világcsúcstartója is (1905, 100 m: 1:05.8; 1908, 220 yard: 2:26.8). Ebből kiderül, hogy részt vett az 1908-as első londoni olimpián is, ahol újabb két ezüstéremmel gazdagította trófeakincsét (100 m gyors és 4x200 m gyors). A három hivatalos olimpia mellett rajthoz állt az 1906-os "jubileumi pánhellén olimpián" is, melyen első lett a 4x250 méteres váltóval, második 100 m gyorson. 1968-ban az Úszó Hírességek Csarnoka tagjává választották. Halmay Zoltán 1956. május 20-án hunyt el Budapesten.
* 1959. június 13–21. között rendezték meg Ausztriában az V. nagypályás férfi kézilabda-világbajnokságot, melyen a román válogatott – soraiban Barabás Árpáddal, Kovács Györggyel – a második helyen zárt. * Egy évvel később (június 12–19.) Hollandiában a III. nagypályás női kézilabda-világbajnokságon a román együttes, melynek tagja volt három háromszéki kötődésű játékos – Nagy Irén, Jianuné Radó Ilona, Ştefănescuné Ugron Jozefina – világbajnoki címet szerzett.
* 1954. június 16-án játszották a svájci labdarúgó-világbajnokság döntőjét: NSZK–Magyarország 3–2. A két csapat: NSZK: Turek–Posipal, Liebrich, Kohlmeyer–Eckel, Mai–Rahn, Morlock, Walter O., Walter F., Schäfer. Magyarország: Grosics–Buzánszky, Lóránt, Lantos–Bozsik, Zakariás–Czibor, Kocsis, Hidegkuti, Puskás, Tóth M. Góllövők: Rahn 2, Morlock, illetve Czibor, Puskás. A kisdöntő: Ausztria–Uruguay 3–1.
* 1955. június 19-én ért véget Budapesten a IX. férfi kosárlabda Európa-bajnokság, méghozzá óriási magyar sikerrel. A Bánhegyi László, Bencze János, Bogár Pál, Cselkó Tibor, Czinkán Tibor, Dallos János, Greminger János, Hódy János, Hódy László, Mezőfi Tibor, Papp Péter, Simon János, Tóth László, Zsiros Tibor összetételű válogatott Európa-bajnokságot nyert.
* 1972. június 14-én művészi tornában rendeztek megyei bajnokságot. A dobogósok: egyéni: 1. Csíki Melinda, 2. Fekete Réka, 3. Császár Enikő (mindhárom Sepsiszentgyörgyi 1-es sz. Líceum), csapat: 1. Sepsiszentgyörgyi 1-es sz. Líceum, 2. Kézdivásárhelyi Líceum, 3. Kovásznai Líceum.
* 1974. június 17-én pontot tettek a megyei II. osztályú tekebajnokság (akkor még ilyen is volt!!!) végére. A sorrend: 1. Árkos 16 pont, 2. Sepsiszentgyörgyi Építők II. 14 pont, 3. Barót 12 pont (42 208 fa), 4. Kommandó 12 (38 465 fa), 5. Sepsiszentgyörgyi Akarat 4 pont, 6. Kézdivásárhelyi ILF 2 pont.
