Százezrek vettek részt az idei, Mária által Jézushoz jelszavú, 445. csíksomlyói búcsún, s mint minden évben, a zarándokok nem csak Erdélyből, Magyarországról és a Kárpát-medencéből érkeztek, hanem a világ minden pontjáról, ahol magyarok élnek. Szombat délelőtt a két Somlyó-hegy közötti nyeregbe vég nélküli sorokban, több hatalmas élőláncként vonult a tömeg, s a keresztaljákat érkezésük sorrendjében üdvözölték, köszöntöttek például Argentínából érkező kis létszámú csoportot is. A búcsú ünnepi szónoka, Spányi Antal székesfehérvári megyéspüspök a pünkösdszombati szentmise prédikációjában a hit mellett való kiállásra, az áldozatvállalásra és az erkölcsi megújulásra bátorított.
Zarándokolni nem könnyű feladat, nehezítik azt a külső akadályok, de a belső akadályokat legyőzve lehetünk olyan zarándokok, akik Mária tisztelete által eljuthatnak Jézushoz – mondotta a szertartás elején az erdélyi ferencesek nevében Orbán Szabolcs, a Szent István Erdélyi Ferences Rendtartomány főnöke. Mindannyian hazajöttünk ide, mert Mária gyermekei vagyunk, s az édesanya mindig hazavár minket – hangoztatta köszöntőjében Jakubinyi György gyulafehérvári érsek, majd azt kérte Máriától, segítse gyermekeit, a magyar nemzetet összefogásban, megbocsátásban.
Ez szent hely a székelyeknek, de a világban szétszóródottan élő minden magyarnak is szent hely – mondotta Csíksomlyóról az ünnepi szónok, Spányi Antal székesfehérvári püspök. – Ide jöttünk, hogy összefogódzva imádkozzunk, van, mit megköszönnünk, de bőven van, amiért könyörögnünk – hangoztatta a lelki közösség előtt, a magyarság legynagyobb kegyhelyén.
Kifejtette, felelősséget kell vállalni egymásért, a nemzetért, a hitért és az egyházért, beszédében kitért az új magyar alkotmányra. Elmondta: a magyar nép nem kíván beleszólni más nép életébe, de a magyar nép is tudja, mit akar, és ő sem szorul arra, hogy mások kényszerítsék rá vágyaikat, akaratukat, akár félelmeiket. "Így alkottuk meg a magyar alkotmányt, amelyben ki mertük mondani a házasság Istentől rendelt törvényét és az élet védelmét. Nem szabad félnünk, megijednünk, mert tiszta a szándékunk, nemes és jó az akarat" – mondta a püspök.
Rámutatott: az utódoknak törekedniük kell arra, hogy méltóak legyenek az olyan nagy elődökhöz, mint például Szent István, Szent Imre és Szent László, és akárcsak ez utóbbiaknak, a mai embereknek is szembe kell szállniuk azzal, ami tűnhet modernnek, lehet hangzatosan csábító, de végül ártalmas, és nem az épülésükre, hanem romlásukra szolgál.
Hangsúlyozta annak fontosságát, hogy az emberek emeljék fel tekintetüket Jézusra és Máriára, hiszen csak azok igazán boldogok, akik tudnak még felfelé nézni, és tudják, hol keressék életükre, gondjaikra a megoldást.
A püspök arra buzdította a résztvevőket, ápolják a családi kötelékeket, örömmel fogadják a gyermeket, és óvják az életet fogantatástól a természetes halálig. Hozzátette: fel kell ismerni és el kell fogadni, hogy felelősek vagyunk sorsunkért, jelenünkért, jövőnkért. "Nincs idő a sajnálkozásnak, tehetetlenségnek, a panaszkodásnak, hiszen lehetőségek nyíltak előttünk, amelyekkel élni kötelességünk" – mondta a szónok. Rámutatott: a ma lehetősége, az összefogás ereje képes új irányba állítani a magyarság sorsát, és megteremtheti annak lehetőségét, hogy a következő nemzedékeknek úgy adjuk át azt az örökséget, amit kaptunk, hogy ők többre jussanak. De ehhez el kell vetni az önzést – mondta –, és vállalni kell a felelős gondolkodásból fakadó áldozatot. Spányi szerint a felemelkedés feltétele az erkölcsi megújulás, ennek útját kell járniuk kicsiknek és nagyoknak egyaránt.
A szentmise második felében zuhogni kezdett az eső, aztán a himnuszokra elállt, de később újra eleredt, így a zarándokok zivatarban vonultak le a Kis-Somlyó- és Nagy-Somlyó-hegy közötti nyeregből (felvételünk). A szertartáson hárman szívinfarktust kaptak, őket mentővel vitték le, sajtójelentések szerint mindhárman túl vannak az életveszélyen, de a csúszós út miatt sérülésekkel, töréssel száznál többen kerültek kórházba.
