A munkaviszonyokat, a szabályozások alkalmazásának ellenőrzését és a munkaügyi bíráskodást a munkatörvénykönyv szabályozza. A parlament a 2003/53-as törvénnyel fogadta el, és 2003. március 1-jén lépett hatályba. Az elmúlt nyolc évben gyakran módosították és kiegészítették, így a 2011/40-es törvénnyel, mely 2011. március 31-én a 225. számú Hivatalos Közlönyben jelent meg, és ez év április 30-tól érvényes. A parlament ezzel nem fogadott el új munkatörvénykönyvet, de a meglévőt lényegesen módosította és kiegészítette.
Büntetőjogi felelősség
Bűncselekménynek minősül:
– ha a bérkifizetést elrendelő jogerős határozatot a munkaadó nem teljesíti attól az időpontól számított 15 napon belül, hogy az érintett fél az erre vonatkozó kérelmet benyújtotta
– ha a munkaadó nem teljesíti a munkavállaló munkahelyre történő visszavételét elrendelő jogerős bírói határozatot
(Ezekben az esetekben a bűnvádi eljárás a sértett fél panaszára indul be. A felek kibékülése elhárítja a büntetőfelelősséget.)
– ha az egyéni munkaszerződéssel alkalmazott munkavállalók bérét a törvény által előírt, a szavatolt országos bruttó minimálbérnél kisebb értékben állapítják meg, és ha az elkövetett tett ismétlődik
– ha a munkafelügyelőket nem engedik be az ellenőrzött egység bármelyik helyiségébe, és ha az elkövetett tett ismétlődik
– ha a munkafelügyelőknek nem mutatják be a kért dokumentumokat, és ha a tett ismétlődik
– ha a munkahelyen több mint öt személy egyéni munkaszerződés megkötése nélkül dolgozik
– kiskorúak munkára történő felvétele az életkori feltételek megszegésével vagy tevékenység végzésére való igénybevétele a kiskorúak munkarendszerére vonatkozó törvényes előírások megszegésével
– ha egy olyan személyt alkalmaznak, aki Romániában illegálisan tartózkodik, ismerve azt, hogy az illető emberkereskedelem áldozata.
Ha a bűncselekmény abban nyilvánul meg, hogy a munkahelyen több mint öt személy egyéni munkaszerződés megkötése nélkül dolgozik, vagy olyan személyt foglalkoztatnak, aki illegálisan tartózkodik az országban, és akiről tudják, hogy emberkereskedelem áldozata, a bíróság a törvény által előírt mellékbüntetést is elrendelhet.
A munkaügyi jogszolgáltatás
A munkaügyi jogszolgáltatás előírásai nem változtak, de fontosságukat figyelembe véve ismertetjük azokat.
A munkaügyi jogszolgáltatás tárgya az egyéni vagy a kollektív munkaszerződés megkötése, végrehajtása, módosítása, felfüggesztése és megszűnése kapcsán keletkezett munkaügyi vitáknak, valamint a szociális partnerek közötti jogviszonyokra vonatkozó kérelmeknek a megoldása.
Munkaügyi vitákban félként lehetnek jelen:
– munkavállalók, valamint a jelen törvénykönyv, más törvények vagy a kollektív munkaszerződésekben keletkezett bizonyos jog vagy fennálló kötelezettség címzettjei
– természetes és vagy jogi személy munkaadók, az ideiglenesmunka-közvetítők, a felhasználók, valamint bármely más személy, aki a jelen törvénykönyv feltételei között végzett munkát hasznosít
– szakszervezetek és munkaadói szervezetek
– külön törvények vagy a Polgári Eljárási Törvénykönyv alapján erre jogosult valamennyi természetes vagy jogi személy.
Munkaügyi vita megoldására vonatkozó kérelmek megfogalmazhatók:
– az egyéni munkaszerződés megkötésére, végrehajtására, módosítására, felfüggesztésére vagy megszüntetésére vonatkozó egyoldalú döntések a munkaadó általi közlése időpontjától számított 30 naptári napon belül
– a fegyelmi büntetést kimondó döntés közlésétől számított 30 naptári napon belül
– a kereseti jog keletkezésétől számított 3 éven belül, ha az egyéni munkaügyi vita tárgya bérjellegű követelés vagy kártalanítás ki nem fizetése a munkavállaló részére, valamint a munkavállalónak a munkaadóval szembeni vagyoni felelőssége
– a szerződés fennállásának egész idején, ha az egyéni vagy kollektív munkaszerződésnek vagy egyes kikötéseinek semmisségét kívánják megállapítani
– a kereseti jog keletkezésétől számított hat hónapon belül a kollektív munkaszerződésnek vagy egyes kikötéseinek nem teljesítése esetén
– a felsoroltaktól eltérő minden más esetben a határidő három év a jog keletkezésétől számítva.
A munkaügyi viták a Polgári Eljárási Törvénykönyvben megállapított bíróságok hatáskörébe tartoznak. A munkaügyi vitákban a kérelmet a felperes lakhelye, tartózkodási helye vagy székhelye szerint illetékes bírósághoz kell benyújtani. A munkaügyi viták igazságügyi bélyegilleték és igazságügyi bélyeg alól mentesek. A munkaügyi vitákkal kapcsolatos kérelmeket sürgősségi rendszerben tárgyalják. Az ügyet nem lehet 15 napnál hosszabb időre elnapolni. A felek megidézését szabályosnak ítélik, ha ez a kitűzött tárgyalási nap előtt legalább 24 órával megtörtént. A munkaügyi vitákban a bizonyítás terhe a munkaadóé, aki köteles védekezése bizonyítékait az első tárgyalási napig letenni. A bizonyítékokat a sürgősségre vonatkozó szabályok szerint gyűjtik be, a bíróság pedig elrendelheti a bizonyítékok bemutatásával indokolatlanul késlekedő félnek az elfogadott bizonyítékok bemutatásától való elesését.
Az érdemi határozatok jogerősek, és jog szerint végrehajthatóak. A munkaügyi viták megoldási eljárását külön törvény szabályozza. A munkatörvénykönyv előírásai kiegészülnek a Polgári Eljárási Törvénykönyv rendelkezéseivel.
