Szombaton Barátoson tartotta munkamegbeszélését a regionális talajjavítási hatóság, aminek időszerűségét az idei szélsőséges időjárás is adta. A gondok súlyát jelzi, hogy mind Kovászna, mind Hargita megye prefektusa jelen volt a szakmai megbeszélésen.
A mezőgazdasági minisztérium keretében működő hatóság — román betűszóval az ANIF — tulajdonképpen az állami talajjavítási létesítmények kezelésére szakosodott. Regionális szervezettsége révén Háromszék a Felső-Maros és Olt kirendeltség része Brassó, Maros és Hargita megyével egyetemben. Alapvetően négyféle talajjavítási rendszert kezelnek: az öntöző-, a lecsapoló-, az erózióellenes rendszereket és az illetőségükhöz tartozó árvízvédelmi gátakat. A nyilvántartások szerint Háromszéken összesen 4789 hektár öntözése lenne lehetséges, ám a besenyői rendszer évek óta működésképtelen, a lecsapolt területek nagysága megközelíti a 38 000 hektárt, talajpusztulás ellen valamivel több mint nyolcezer hektáron építettek ki korábban védőrendszereket, a folyókat szabályozó gátrendszer révén pedig mintegy 34 és fél ezer hektárt védenek az árvizektől.
A hatóság új igazgatója, Nicolae Mărăcine, aki júniustól tölti be ezt a tisztséget, elismerte, hogy az utóbbi másfél évtizedben a talajjavítást szolgáló rendszerek karbantartását és működtetését — elsősorban pénz és stratégia hiánya miatt — elhanyagolták. Mindez annak is következménye, hogy a rendszerek által kiszolgált területek magánkézbe kerültek, ám állami forrás sem volt arra, hogy az egyébként elengedhetetlenül szükséges karbantartási munkálatokat elvégezzék. Az utóbbi évek szélsőséges időjárása azonban — hol árvizek, hol szárazság okozott jelentős terméskiesést, nem beszélve a helyi árvizek eróziós hatásáról — rádöbbentette a döntéshozókat, hogy az intenzív gazdálkodás egyik fontos eleme a létesítmények szakszerű működtetése, illetve újak tervezése, kivitelezése. Az igazgató szerint elkészült egy országos stratégia, amely több, a vízgazdálkodásban érdekelt intézmény és hatóság, illetve a földtulajdonosok együttműködését feltételezi. Így olyan, egy-egy vízgyűjtő medencére tervezett komplex terveket dolgoznak ki, amelyek képesek a szélsőséges időjárás következményeit ellensúlyozni. Állítólag erre pénz is lesz, Háromszékre idén az állami költségvetésből másfél millió lej jut a rendszerek karbantartására és javítására, ugyanennyi újabb beruházásokra (a Barátos és Gelence határában lévő lecsapolórendszer bővítésére), Bereck—Ozsdola térségében pedig egy közel ötmillió lejes patakszabályozási munkálat egyharmadát végzik el a Sapard-program révén. Ugyanakkor gátakat, vízpartokat, illetve -medreket rehabilitálnak, és tervbe vették a besenyői gyűjtőtó rendbetételét is, idén az előtanulmány készülne el.
A szakemberek hangsúlyozták, a berendezések hasznosítása csakis az illető területeken gazdálkodók közreműködésével lehetséges. A törvény immár úgy rendelkezik, de különböző támogatási formákkal is azt ösztönzik, hogy a rendszerek működtetése a felhasználói csoportokkal együtt történjék. Háromszéken például a termelők összefogása révén két, öntözővizet hasznosító egyesület jött létre, idén közel ezer hektárt öntöztek, jövőre összesen 1296 hektárra kötöttek szerződést.
