Az euróövezeti államok vasárnapi ülésükön hagyhatják jóvá a Görögországnak már korábban nyújtott mentőcsomag újabb részletének folyósítását, míg az új, hosszabb távú segélyről később, júliusban születhet döntés.
Viharfelhők az Akropolisz fölött: leszakad-e az ég?
Korábban a Nemzetközi Valutaalap (IMF) óvatosan állt az újabb, immár ötödik részlet kifizetéséhez, mivel a szervezet szabályai megkövetelik, hogy egy mentőprogramban részt vevő állam adósságfinanszírozása egyéves távlatban biztosított legyen. Ehhez minden bizonnyal újabb mentőcsomagra lenne szüksége a déli országnak, ám több európai állam és az Európai Központi Bank (EKB) között nincs egyetértés, hogy az újabb programban milyen módon és milyen mértékig vegyenek részt a magánszektorbeli hitelezők. Az ötödik részlet kifizetéséhez szükséges IMF-aláíráshoz, illetve az azt lehetővé tevő vizsgálóbizottsági aláíráshoz kötötte több európai állam is hozzájárulását. A holland pénzügyminisztérium közleményben tájékoztatott arról, hogy csak akkor fizetnek, ha az IMF is megteszi. A gazdasági ügyekért felelős európai biztos, Olli Rehn erős utalást tett arra, hogy az IMF akkor is támogatná a kifizetést, ha még nem született euróövezeti döntés az újabb csomagról. Az esedékes 12 milliárd eurós összegből 8,7 milliárd eurót az euróövezeti államok, míg 3,3 milliárd eurót az IMF áll.
Támogatás feltételekkel
Az IMF szóvivője, Caroline Atkinson sajtótájékoztatón közölte, hogy a szervezet kész támogatni Görögországot, ám ehhez a görög kormánynak el kell fogadnia reformjavaslatait, Európának pedig biztosítania kell a 2013-ban lejáró program "teljes finanszírozását". Ugyanakkor figyelmeztetett: a jelenleg is zajló programértékelési misszió lezárásának feltétele, hogy azt az IMF igazgatótanácsa következő, július eleji ülésén elfogadja.
Görögországnak 117 milliárd eurónyi adósságot kellene megújítania 2012 és 2014 között, továbbá 33 milliárd eurónyi újonnan keletkező adósságot fedeznie. Ennek egy részét a jelenleg is működő, rövid lejáratú kincstárjegy-kibocsátással képes fedezni, a hosszabb lejáratú, biztosabb finanszírozási eszközök piaci hozama azonban az államcsőd veszélye miatt az elmúlt hónapokban az egekbe szökött. A korábban elfogadott, 110 milliárd eurós mentőcsomag 2013 második negyedévében jár le. A mostani, 12 milliárd eurós összeggel együtt eddig 65 milliárd eurót használt fel Görögország a teljes hitelkeretből. Az elfogadott mentőcsomag részeként 44 milliárd eurónyi hosszú lejáratú állampapír-kibocsátással számoltak a hitelezők 2012-től kezdődően, ám a 20 százalékot meghaladó kötvényhozamok mellett ennek lehetősége megkérdőjeleződött.
Törlesztésleállás
Görögország törlesztésképtelenné válását immár csaknem biztosra jelző, soha nem mért szintre emelkedett közben Londonban a görög államadósság-törlesztési kockázat biztosítási tranzakcióinak árazása annak nyomán, hogy most már kormányválság is erősíti a görög konszolidációs program végrehajthatóságával kapcsolatos piaci félelmeket. Elemzők szerint jelenleg már az a kérdés merül fel, hogy egyben lehet-e tartani a valutauniót.
Az egyik vezető londoni piaci adatszolgáltató csoport, a CMA DataVision szakelemzőinek kimutatása szerint a görög szuverén kötvények nem teljesítővé válásának kockázatára köthető piaci biztosítási csereügyletek (credit default swaps, CDS) díja a csütörtöki késői londoni kereskedésben hatalmas, 226 bázispontos napi emelkedéssel elérte a kétezer bázispontos lélektani határt. Ez világrekord CDS-díjszabásnak számít bármely szuverén adós esetében. A jelenlegi görög CDS-árazás azt jelenti, hogy a görög államadósság-törlesztési leállás kockázatára kínált biztosítási tranzakciók éves díja középárfolyamon immár kétmillió euró minden tízmillió euró görög államadósság után az irányadó ötéves futamidőre. A CMA számítási modellje szerint a Londonban csütörtökön kialakult görög CDS-árszint arra vall, hogy a londoni adósságpiac jelenleg 81,5 százalékos halmozott valószínűséggel árazza Görögország mint államadós törlesztésképtelenné válását ötéves távlatban.
Csak a katasztrófa segít?
A görögországi válság legújabb eszkalációja két fő aggodalomforrásra hívja fel a figyelmet. Egyrészt a társadalmi nyugtalanság és a görög kormány politikai erejének gyengülése kétségessé teszi, hogy Görögország hajlandó és képes lesz-e végrehajtani az EU és az IMF által a további támogatás fejében kért takarékossági intézkedéseket, másrészt az eurójegybank és Németország vitája arról, hogy a magánszektorbeli hitelezők milyen mértékben vállaljanak részt egy esetleges újabb görög segélycsomagban, késleltetheti, sőt meg is akaszthatja a további segítségnyújtást. Úgy tűnik, az euróövezeti pénzügyminiszterek július 11-i tanácskozása a kijelölt határidő valamilyen kompromisszum elérésére Németország és az EKB között a görög adósságállomány átütemezéséről vagy megújításáról. A dolgok jelenlegi állása szerint azonban július 11-e nagyon messzinek tűnik, ha a politikai-társadalmi problémák tovább mélyülnek, erősödhet az ennél hamarabbi megoldásra irányuló piaci nyomás.
Ráadásul még ha a nyomás enyhülne is, és a jövő hónapig sikerülne valamiféle megállapodásra jutni, akkor is nagyon valószínűtlennek látszik, hogy ez döntő megoldást jelentene Görögország alapvető gazdasági és költségvetési gondjaira. A Capital Economics elemzői szerint ismét úgy tűnik: egy tagország "küszöbön álló katasztrófája" szükséges az euróövezeti döntéshozók határozott intézkedéseinek kikényszerítéséhez. Mivel azonban a jelek szerint minden válaszlépésnek az előzőeknél kisebb a hatása, és az egyes válságjelenségek között eltelő idő is mind rövidebb, most már komoly kétségek merülnek fel azzal kapcsolatban, hogy a valutauniót jelenlegi formájában egyben lehet-e tartani.
