Fennállásának századik születésnapját ünnepelte ezen a héten az IBM számítástechnikai óriáscég, amelynek a világ számos, a modern informatikához elvezető technológiai forradalmat köszönhet.
A legendás System/360: minden idők legnagyobb számítógépes sikere
Az IBM közel 200 milliárd dolláros piaci tőkeértékével ugyan az Apple mögött marad, de továbbra is a technológiai értékek csúcstartója a Microsofttal holtversenyben, bár régebb óta van a piacon, mint a redmondi vállalatóriás. A cég hosszú fennállását a szakemberek azzal magyarázzák, hogy szükségleteiket és kívánságaikat figyelembe véve volt képes az információkezelést a felhasználók kezébe adni. Ezt tették az 1930-as években is a lyukkártyák írására alkalmas kártyalyukasztó gépekkel, akárcsak 1993 után az informatikai szolgáltatásokkal.
Még ha őseinek gyökerei a 19. századra nyúlnak is vissza, az IBM 1911-et tartja születési évének. Ekkor egyesült három vállalat: az egyik az óragyártásra, a másik a mérleggyártásra, a harmadik pedig az amerikai népszámlálás szervezőinek szánt számítási segédeszközökre szakosodott. Három évvel később az akkor még CTR néven működő vállalat Thomas Watsont alkalmazta vezérigazgatónak, aki 1956-ig töltötte be ezt a posztot, majd fiának adta át a kormányt. Idősebb és fiatalabb Thomas Watson dolgozta ki azt a kultúrát, amelyet 1924 óta International Business Machine-nek, rövidítéssel IBM-nek neveznek.
A céget sokáig csúfolták alkalmazottjai konformizmusa miatt, de ez nem gátolta abban, hogy élen járjon az innovációban, annyira, hogy az IBM lett az a vállalat, amelynek a legtöbb amerikai szabadalma van. Öt alkalmazottja ráadásul fizikai Nobel-díjat is kapott. A cég annak köszönhette a fejlődését, hogy szeretett mindent egy lapra feltenni – tartja Dag Spicer, a kaliforniai Mountain View-ban működő Számítógép-történelmi Múzeum kurátora. A világgazdasági válság idején Thomas Watson akkor is folytatta a gépek gyártását, amikor nem volt piacuk – mesélte Spicer. Amikor 1935-ben Franklin Roosevelt létrehozta a nyugdíjfolyósító intézetet, az IBM volt az egyetlen cég, amelynek több millió dosszié naprakész kezelésére alkalmas gépe volt, így egyeduralomra tett szert a lyukkártyák területén.
1964-ben ifjabb Tom Watson ötmilliárd dollárt, azaz gyakorlatilag a cég teljes vagyonát feltette a System/360 rendszerre, ami lényegében egy új központi számítógépmodell volt, amely révén azonnal korszerűtlenné vált minden korábbi IBM termék, viszont egy adott számítógépcsaládon belül biztosította a szoftverek kompatibilitását. "A System/360 volt minden idők legnagyobb sikere a központi számítógépek terén, és bevéste az IBM kék betűit az emberek képzeletébe" – hangoztatta Spicer.
Az IBM késve tért át a személyi számítógépekre – az Apple után – , és a nyolcvanas években közel járt a véghez. Elveszítette az irányítást, piacra dobott ugyan személyi számítógépeket, de kevés marketingmunkával. A megváltás az IBM számára Lou Gerstner vezetése alatt 1993-ban kezdődött a vállalat újradefiniálásával. Ezt a jelenlegi elnök-vezérigazgató, Samuel Palmisano is folytatta, aki nem habozott a személyiszámítógép-gyártást 2005-ben eladni a kínai Lenovo cégnek.
A konzorcium forgalmát (2010-ben 29 milliárd dollár) jelenleg a nagy központi számítógépek, a tárolóközpontok és a szolgáltatások területén éri el, ugyanakkor nagy figyelmet fordít az olyan presztízsvállalkozásokra, mint a Big Blue sakkbajnok számítógép vagy az idei Jeopardy vetélkedő nyertese, a Watson számítógép.
