Egészséges nemzetnek van csak jövőjeSepsibesenyő

2011. június 20., hétfő, Sport

"A fának légzésre és sűrű élénkítő mozgásra van szüksége,
amelyet szél, eső, fagy idéz elő, máskülönben könnyen kiszárad.
Éppígy igen nagy szüksége van az emberi testnek is mozgásra,
aktivitásra, komoly testgyakorlatokra vagy játékokra."
(Comenius Johannes Amos)

Az évzáró, vagy ha így jobb, a kicsengetés végére érkeztem a Sepsibesenyői I–IV. Osz­tályos Általános Iskola és óvoda elé. Már fordultam is volna vissza, de Kovács Dalma óvónő ragaszkodott a maradásomhoz, hadd legyek részese a gyerekek vakációs örömének. Meg is telt az udvar felszabadult örömüknek hangjával. Amíg ők a játéknak hódoltak, az évzárón részt vevő szülök Gál Ágota tanítónővel bevonultak az óvoda termébe, minden bizonnyal az iskolai év tapasztalatai, a nyári teendők megbeszélésére. Így aztán Kovács Dalma óvónővel egy osztályteremben nyugodtan beszélgethettünk az immár elmúlt tanévről.
– Huszonhárom éve tanítok – így az óvónő –, itt élek Sepsibesenyőn. Év közben 12 gyerek járt óvodába, egy a kicsi, kettő a közép-, négy a nagy és öt az előkészítő csoportba. Év végére alig maradt pár gyerek. A szülők, sajnos, nem állami alkalmazottak, így aztán jó részük külföldre ment dolgozni, s magukkal vitték a gyerekeket is. Megértem őket. Valamiből élniük kell... Ez van, ezt kell elfogadni... A létszámtól függetlenül végeztük a magunk dolgát, tornával indítottuk a napokat, a kötelező foglalkozások közben is beiktattuk a játékokat, ha szellemileg fáradni láttam a gyerekeket. Nagy termünk van, korszerű illemhelyekkel, na meg központi fűtéssel ellátva. Tényleg jó környezetben zajlik az életünk. A felszereltségünk? Semmivel sem rosszabb és semmivel sem jobb, mint a többi, a miénkhez hasonló óvodában. Van viszont egy csodálatos vidékünk, hatalmas zöldövezet itt fent, a falu mögött, lent ott a tó, a tábor udvarán pedig modern játszótér várja óvodásainkat. Igyekeztünk ezt kihasználni. Sokat mozogtunk, kirándultunk, játszottunk a játszótéren. Na persze, egyetlen ünnepet sem szalasztottunk el, mindenikre felkészültünk a magunk módján, s bekapcsoltuk a szülőket is. A gyerekek ajándékokat készítettek, azokkal igyekeztek elnyerni szüleik tetszését, a szülők pedig örömmel nyugtázták gyerekeik ügyességét, figyelmességét, kedvességét. A további tervünk? Június 20–22-én a fotosmartonosi óvodásokkal együtt táborba vonulunk a tó túlsó partjára. Hadd legyen még teljesebb a gyerekek öröme.


Közben "megérkezett a váltás", bejött Gál Ágota tanítónő, Kovács Dalma óvónő vette át a szülőkkel folytatott megbeszélés fonalának vezetését.
– Tizenhárom tanulóm van – kezdte mondandóját a tanítónő –, a tanév felénél vettem át őket mint a kézdivásárhelyi tanítóképző "diákja". Van öt első, egy második, három harmadik és négy negyedik osztályos tanulóm, továbbmenve, négy fiú és kilenc lány alkotja az iskolaközösséget. Felújított épületben tanulunk nagy igyekezettel. Ezt úgy értse, hogy diák, szülő és tanító igyekezetének összehangolásával dolgozunk. Úgy érzem – s a eredmények is engem igazolnak –, hogy eredményesen. Vallom, hogy ha a test és lélek együtt van, s ezeket együtt ápoljuk, siker kíséri minden magunk elé tűzött cél elérését... A testnevelés? Szakos tanár, név szerint Dálnoki Sándor testnevelő tanítja heti két órában. Kitűnő szakember, aki fölé tud kerekedni az adott nehézségeken, aki minden szempontból ki tudja használni a falu természeti adottságait a testnevelés érdekében... Tervek? Tanítóképzős vagyok még, minden tervem oda összpontosul. Annyit azért el tudok árulni a jövőre vonatkozóan, hogy bárhová sodor az élet szele, mindenütt igyekezni fogok választott hivatásomnak maradéktalanul megfelelni.
Útban hazafelé Maksán megkerestem Dál­noki tanát urat, az iskola egykori igazgatóját. Mindenekelőtt a besenyői iskola munkafeltételeiről, felszereltségéről érdeklődtem.
– Három évvel ezelőtt harmincmillió lejt kapott az iskola sportfelszerelésre. Akkor vettünk bordásfalakat, hét szőnyeget, mászóköteleket, pingpongasztalt és sok labdát, egy osztálytermet pedig "tornateremmé" képeztünk ki. Még 1982-ben az iskola udvarán megépült egy bitumenezett kézilabdapálya (hogy ma már csak itt-ott, foltokban látni a bitument, az más kérdés, az azt sugallja, hogy felújítás után esedezik). És akkor még hadd soroljam ide a falu természeti adottságait... Bár a gyerekek száma is felnőhetne a feltételek szintjére, hiszen ma tizenhárom gyerek, négy fiú és kilenc lány más-más korosztályokban jelenti a tanulók közösségét... Egy ilyen összetételű tanulóközösséget összehangolni úgy, hogy biztosíthasd a gyerekek testi fejlődését, testedzését, motorikus képességeik fejlesztését, testi és szellemi képességeik fokozását, nagyon nehéz. Természetesen mindent megpróbálunk, minden lehetőséget kihasználunk a torna, az atlétika és nem utolsósorban a játékok segítségével. A megyei versenyeken nem veszünk részt, tizenhárom gyerekkel ilyen felállításban nem is vehetünk részt. Így aztán maradunk a heti két testnevelési óra nyújtotta elégtétellel.

Hozzászólások
Támogassa a Háromszéket! Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Szavazás
Mit gondol, véget ér-e idén az ukrajnai háború?









eredmények
szavazatok száma 521
szavazógép
2011-06-20: Sport - :

Erdélyi hegymászók nyolcezer méter fölött

Április 18. és június 1. között négy erdélyi alpinista megpróbálta meghódítani a Cho Oyut, a világ hatodik legmagasabb csúcsát. Akárcsak két évvel ezelőtt, a Székelyek a magasban expedíciósorozat mostani expedíciójának sem sikerült felérnie 8201 méter magasba, ám Tulit Zsombor (Sepsiszentgyörgy), Sükös József (Csíkszereda), Tóásó István és Szabó Zoltán (Székelyudvarhely) teljesen elégedett teljesítményével, és sikeresnek könyvelik el idei próbálkozásukat. És igazuk is van, ha azt vesszük figyelembe, hogy a Cho Oyu, 2011 során erdélyi magyar hegymászó először ért fel 8000 méter fölötti magasságba. A rossz időjárási viszonyok miatt Szabó Zoltánnak (alias Kobra) 8000, míg Tóásó Istvánnak 8080 méterről kellett megfordulnia. Erről az érintettek június 15-én sajtótájékoztatón számoltak be, és akkor beszélgettünk Tulit Zsomborral, Sükös Józseffel és Szabó Zoltánnal.
2011-06-20: Sport - :

Barangolás a sporttörténet rengetegében: június20.–június 26.

* 1894. június 23. a modern olimpiai játékok születésnapja. E napon Coubertin báró kezdeményezésére a Francia Atlétikai Sporttársaságok Uniója összehívta Nemzetközi Kong­resszus résztvevői – Pierre de Coubertin (francia), Ernest Callot (francia), Demetriosz Vikelasz (görög), Kemény Fe­renc (magyar), Alekszandr Dimitrievics Butovszkij (orosz), Viktor Gustav Balck (svéd), William Milligan Sloane (amerikai), Jiri Guth-Jarkovszky (cseh), Lord Ampthill (brit), C. Herbert (brit), J. B. Zubiar (argentin), Leonard A. Cuff (új-zélandi), Lucchesi Palli (olasz), Maxime du Bousies (belga), D’Andrio Carafa (olasz), Willibald Gebhardt (német) – egyhangúlag elfogadták a játékok felújítására vonatkozó Cou­bertin-javaslatot: