A halízű, házi csokoládéra emlékeztető adagokban elrejtett kapszula tartalmazza a veszettség elleni szérumot. A róka fogínyét rágás közben a kapszula felsérti, így jut be a gyógyszer a szervezetébe. A kampány Háromszéken tegnap kezdődött, és 14 napig tart, ez idő alatt a kutyákat csak szájkosárral, pórázon lehet sétáltatni, vidéken pedig el kell őket zárni. A csalival megszórt területen 14 napon át tilos a legeltetés is. A veszettség elleni szer nem káros az emberek vagy állatok egészségére, ha azonban valaki – például egy kisgyerek egy kirándulás során – lenyeli, azonnal ajánlatos orvoshoz fordulni. Bőrkontaktus esetén szappannal mossuk meg az érintett felületet, és bő vízzel öblítsük le. Dr. Sikó- Barabási Sándor felhívta a figyelmet, hogy a rókáknak szánt csalik nem alkalmasak házi kedvenceink veszettség elleni oltásának helyettesítésére.

Növekvő gabonatermés
Magyarország déli részén megkezdték az őszi árpa aratását, az elmúlt hét végén a mintegy 165 000 hektáros területből kétezer hektáron végeztek a munkával. Idén mintegy 3,8 tonna átlaghozamra lehet számítan, így ebből a terményből összesen 600 000 tonnát takaríthatnak be a magyarországi gazdálkodók. Búzából közepes termésre van kilátás, minősége pedig jobb lesz a tavalyinál. Őszi búzából, amelynek betakarítása hamarosan megkezdődik, mintegy 4 tonna körüli hektáronkénti átlagtermésre számítanak a szakemberek, így a valamivel több, mint 900 000 hektárról országosan mintegy 3,9 millió tonna búza kerülhet a magtárakba. Ez ugyan magasabb a tavalyi 3,76 millió tonnánál, de 10 százalékkal elmarad a 2006–2010 közötti időszak átlagától. A nagy nyugat-európai gabonatermelő országokban – például Francia­országban, Németországban – csapadékhiányos, aszályos volt az időjárás, ami felhajthatja a gabonaárakat. Mérséklő hatású lehet viszont, hogy Oroszország, Ukrajna és Szerbia várhatóan feloldja a gabonaexport tilalmát, aminek következtében viszont csökkenhet a gabona ára.

Rajtol a magánfarmok támogatása
A mezőgazdasági minisztérium közzétette a félig önellátó mezőgazdasági farmok támogatását szolgáló 141-es intézkedés pályázati útmutatóját. A vidékfejlesztési program egyes pillérének (A mezőgazdasági és az erdészeti szektor versenyképességének javítása) keretében meghirdetett szubvencióra a szaktárca idén két kérésleadási periódust írt ki: az elsőt június 30-áig, a másodikat pedig októberben. Tánczos Barna vidékfejlesztési államtitkár elmondta: a jövedelemkiegészítő támogatás elsődleges célja a tőkehiányos kisgazdaságok árutermelésre való átállásának elősegítése. A támogatásra a 62 évnél fiatalabb magánszemélyek és családi vállalkozók pályázhatnak, akik az önellátáson felül mezőgazdasági termékeik egy részét kereskedelmi forgalomban értékesítik, és öt évre szóló üzleti tervvel rendelkeznek. Az összeállított dokumentációkat a megyei mezőgazdasági igazgatóságokhoz kell benyújtani. A mezőgazdasági termelőknek a 141-es intézkedésnél idén 105 millió euró áll rendelkezésre, amelyből gazdaságonként évente 1500 euróra lehet pályázni. Ezt az összeget öt éven át kapják a gazdák.

"Emberi" anyatejet adó tehén
Megváltoztatott örökítőanyaggal rendelkező, klónozott tehénborjút mutattak be argentin kutatók, akik szerint az állat felnőtt korában egyfajta "emberi" anyatejet adhat. Az Isa névre hallgató borjú két emberi génnel rendelkezik, ezek a felelősek két olyan fehérje termeléséért, amelyek az emberi anyatejben is jelen vannak, és fontos szerepet játszanak a csecsemők táplálásában – közölte a Buenos Aires közelében működő országos agrártechnológiai intézet. Felnőtt állatként Isa az emberi anyatejhez hasonló tejet ad majd. A hagyományos tehéntej alig tartalmaz antibakteriális lizozimet, és a szervezet védekezőerejét fokozó fehérje, a laktoferin hatása is minden tekintetben más. Mivel Isa csak idén április 6-án jött a világra, a kutatóknak még két évet kell várniuk, míg borjadzik, és először lesz teje.