A Velencei Bizottság állásfoglalása szerint az új magyar alaptörvény több pozitív elemet tartalmaz, ugyanakkor egy sor aggodalomra ad okot – mondta Thomas Markert, az Európa Tanács (ET) parlamenti közgyűlése által véleményezésre felkért szakértői testület titkára tegnap Strasbourgban, a bizottság állásfoglalását ismertetve. "Igaz, pozitív elemeket is tartalmaz, de egy sor kockázatot látunk a jövőre nézve" – fogalmazott Markert. Szájer József, az Európai Parlament néppárti frakciójának alelnöke – aki egyike volt azoknak, akik a kormány megbízásából Magyarországot képviselték a testület Velencében tartott ülésén – már a vélemény hivatalos közzététele előtt blogbejegyzésben közölte, hogy Magyarország azt nem tudja elfogadni. Szájer utalt arra, hogy a Velencei Bizottság véleménye Magyarországot semmiben nem kötelezi.
Markert azt mondta: ugyan érthető és ajánlatos is volt, hogy Magyarország egy teljesen új szövegű alaptörvényt akart elfogadni az 1949-es kommunista alkotmány felváltására, jóllehet azt 1989-ben lényegében újraírták. Megállapította ugyanakkor, hogy a mostani alkotmány is biztosítja a parlamenti demokráciát, tulajdonképpen nem aknázza alá az elnök, a kormány és a parlament hatalmi egyensúlyát.
Kifogásolta viszont, hogy az alaptörvényt elegendő átláthatóság és nyilvános vita, továbbá az ellenzék részvétele nélkül, a kormányzati szövetség kétharmados többségével fogadták el. Utóbbit sajnálatosnak nevezte, megjegyezve, hogy bár nehéz közös hangot találni egy alkotmányról, de a lehető legnagyobb többségre kell törekedni a legitimitás érdekében.
Markert azt mondta, hogy a sarkalatos, kétharmados többséget igénylő törvények alkalmazásával elvben nincs gond, bizonyos esetekben ennek van értelme, például a választási rendszerrel, az alapjogok és a kisebbségek védelmével kapcsolatban. A Velencei Bizottság azonban problematikusnak tartja az ilyen törvényekre való túl sok, mintegy ötven hivatkozást az alaptörvényben, olyan esetekben is, amikor ennek nem látszik értelme, például az adózási és a nyugdíjrendszer elveire vonatkozóan. A testület szerint fennáll a veszélye annak, hogy a jelenlegi kormányzati többség megpróbálja a saját politikai értékeit bebetonozni a sarkalatos törvényekbe, amelyeket később szinte lehetetlen lesz módosítani.
Ugyancsak aggodalomra ad okot, hogy a költségvetési tanács – amelynek tagjait egy adott parlamenti többség nevezte ki – nagymértékben korlátozhatja egy új összetételű parlament hatalmát a költségvetési kérdésekben – mondta. A Velencei Bizottság azt is problematikusnak találta, hogy az új alaptörvény meglehetősen keveset mond a bírói hatalom függetlenségének biztosításáról. Megjegyezte: ezt a kérdést jelenleg nehéz értékelni, mivel ezt egy majdani sarkalatos törvény fogja szabályozni.
Thomas Markert az érzékenyebb, érzelmi alapú kérdések kapcsán beszélt a preambulum sok történelmi utalásáról, amelyek a Velencei Bizottság szerint ellentmondásosak lehetnek. Azt mondta: bizonyos kockázatot jelent, hogy a preambulum néhány eleme, például a történelmi alkotmány említése alapján az alaptörvényt különféleképpen lehet értelmezni. Mint kifejtette: az alaptörvény azon kitétele, hogy Magyarország felelősséggel tartozik a külföldön élő magyarok, idegen országok állampolgárainak sorsa iránt, más országok belügyeibe való beavatkozás alapjául szolgálhat.
Markert szerint a Velencei Bizottság nem fogja monitorozni a magyarországi fejleményeket, de az Európa Tanács azzal a kéréssel fordulhat a jövőben a szakértői testülethez, hogy kísérje figyelemmel például a sarkalatos törvények elfogadását, a bírók és az alkotmánybíróság helyzetét.
A Velencei Bizottság titkára a magyar kormány reagálása kapcsán – szintén egy kérdésre válaszolva – kifejtette: találkoztak magyar kormányzati tisztviselőkkel, akik "nem fogadták nagy örömmel" a testület állásfoglalását, mivel "a véleményünk nagyon kritikus". Azt mondta: "A magyar kormány első reakciója tehát meglehetősen negatív volt, úgy gondolják, aggodalmaink túlzóak." Ugyanakkor elismerte, hogy a magyar kormány figyelembe vette a bizottság észrevételeinek többségét.
Markert a Velencei Bizottság pénteken elfogadott és tegnap délben nyilvánosságra hozott – a testület honlapján is olvasható – véleményét összegezve azt mondta: az új magyar alaptörvény elfogadása nem egy folyamat végének, hanem inkább egy folyamat nagyon fontos lépésének tekintendő. A Velencei Bizottság szerint a megfogalmazott aggodalmakra választ lehet találni az új alkotmány jövőbeli értelmezése és alkalmazása során, "vagy pedig ahol ez szükséges, az alkotmány módosítása révén". A sarkalatos törvények és az alkotmányos előírások végrehajtását célzó más törvények előkészítése, illetve elfogadása ebből a szempontból lehetőséget jelent – állapítja meg az Európa Tanács jogi szakértői testülete, és kifejezi készségét arra, hogy ebben segítséget nyújtson, ha a magyar hatóságok ezt kérik.
A szlovák külügyminisztérium üdvözölte a Velencei Bizottság állásfoglalását az új magyar alkotmánnyal kapcsolatban. A tárca sajtóosztálya szerint ez az állásfoglalás teljes mértékben megerősítette Szlovákiának az új magyar alaptörvénnyel kapcsolatos álláspontját, miszerint a nemzeti kisebbségekhez tartozó személyek védelméért elsősorban az az ország felelős, amelyben a kisebbség él. A pozsonyi közlemény szerint a Velencei Bizottság hangsúlyozta az emberi jogok individuális jellegét, mivelhogy a nemzeti kisebbségek védelmét rögzítő keretegyezmény nem beszél semmiféle kollektív kisebbségi jogokról.
