Az elmúlt héten felpörögtek a magyar belpolitikai események. Tizenöt megyeszékhelyen szerveztek autós figyelemfelhívó demonstrációkat, melyeken körülbelül 1800 jármű vett részt. A megmozdulásokat szervező négy szakszervezet azt követelte, hogy a kormány haladéktalanul kezdjen tárgyalásokat az érdekképviseletekkel a munka világát, az oktatást és a nyugdíjakat érintő valamennyi kérdésben.
* Mivel továbbra sincs megegyezés a rendvédelmi szakszervezetek és a kormány között az előrehozott és korkedvezményes nyugdíjak kérdésében, Nagy Imre kivégzésének napján, június 16-án került sor a rendvédelmi szakszervezetek úgynevezett bohóctüntetésére. * A Parlament közelében rendőrök, tűzoltók és katonák bohócruhában tüntettek, így válaszolva Orbán Viktor miniszterelnök néhány napja elhangzó megjegyzésére, hogy nem megy az utcára tárgyalni a tömegekkel, mert nem látja értelmét, maga helyett majd a bohócügyi államtitkárát küldi el. * A rendvédelmi szakszervezetek továbbra sem értenek egyet a szerzett jogok elvételével és a visszamenőleges hatályú törvényekkel. * Nagyon sok szakszervezet és szakszervezeti vezető nem vett részt a bohócforradalomnak nevezett megmozduláson, retorzióktól tartva. S nem is alaptalanul, hiszen a rendőrség tagjait speciális szolgálatra berendelték, sok nyugdíjas rendvédelmi dolgozót szállító autóbuszt pedig az autópályákon fordítottak vissza, ők el sem juthattak Budapestre. * Egy dolog világos, a kormány szerzett jogaikat sértő rendelkezései miatt forronganak, és megújulnak a sokak által már leírt szakszervezetek, noha sokak előtt világos, hogy a jelenlegi korkedvezményes és előrehozott nyugdíjak kifizetésére nincs pénz, s az egész magyar nyugdíjrendszert újra kellene gondolni. * Jogászkörökben általános megütközést és felhördülést keltett azon újabb elképzelés, miszerint a letartóztatottak az első napon nem érintkezhetnek ügyvédjeikkel. Ez ellentétben áll az uniós jogrenddel is. * S most a szocialista párt kongresszusáról, ahol a nyilvánosság kizárásával estek egymásnak Gyurcsány és Mesterházy hívei, s folytatódott a bukás óta tartó ámokfutás, amit nagyon sok elemző az MSZP végjátékának tart. * A fő téma továbbra is az őszödi beszéd. Gyurcsány hét közepén egy zárt borítékot juttatott el a párt elnökéhez, amelyben megnevezte azt a három személyt, akiket a kiszivárogtatással gyanúsít, de Mesterházy fel sem bontva darálta be a borítékot. Noha sokan követelték, hogy Gyurcsány nevezze meg a gyanúsítottakat, ez nem történt meg, továbbra is teljes a bizonytalanság. Az ülésen végül is nem került sor szavazásra a pártvezetők helyzetéről, anyagi ügyeiről. Politikai elemzők szerint kiderült, hogy az exkormányfő – akit pártja változatlanul sem kiköpni, sem lenyelni nem tud – a Demokratikus Platformjával együtt kisebbségben van. Gyurcsány – aki ezúttal is kitett magáért, és sértegette párttársait, azt állítva, Lampert Mónika vagy Baja Ferenc még néhány esztendeje a vállán sírva könyörgött neki, hogy megmaradhasson miniszternek – rádöbbenhetett, hogy nemcsak a párt felsőbb vezetésében, hanem a kongresszusban is kisebbségben van, nimbusza megkopott, a résztvevők körülbelül egyharmada támogatja. Hogy a tagság körében mi a helyzet, nem világos, ehhez tudni kellene pontosan, hány tagja is van a szocialista pártnak. "Azon kell dogoznunk – vonta le a következtetést Gyurcsány –, hogy kisebbségből többséggé váljunk." * Mindenesetre az is világos: ha a pártegységet sürgősen nem teremtik meg, a szocialista párt mélyrepülése tovább tart.
