A magyar főváros esernyős képe és a kordonokkal körbekerített hivatalos ünneplési helyszínek között, ahol az üres, néptelen tereken a kormányfő zavartan s a körülötte lévő hivatali méltóságok egy része kényszeredetten állta, toporogta végig a ceremóniát, s hallgatta a kordonos terekhez merészkedő elszántak kormányfőt és kormányt kergető bekiabálásait, maradandó emlékképként él majd tovább.

Gy. F. kormányfő úgy érezhette magát, mint Edward angol király Arany János balladájában a walesi tartomány meglátogatása alkalmával. A tévénéző nem tud szabadulni ettől a látványelemtől s attól a képzettől, hogy a katonák, a díszszázad és maguk a politikusok mit érezhetnek ebben az üres és ellenséges környezetben, ahol nem az állampolgárok, hanem a fémrácsok, korlátok, páncélozott gépkocsik, vízágyúk, könnygázgránátok védik meg főemberüket azoktól, akiknek a feléjük áramló szeretetében kellene fürödniük.

Milyen nevetségessé válik, amikor a vízágyúk a maguk keltette nyirokban mint valami vánszorgó, sötét kitinpáncélú bogarak mászkálnak Európa egyik legszebb fővárosának sugárútján, s micsoda kontraszt kerekedik abból, amikor negyedmilliónyi jó arcú ember az egekből rázúduló jeges víz ellen esernyőerdővel hárítja el a politikai-társadalmi megpróbáltatás után azt, ami az égből is sújtja őket, de láthatóan senki sem gondol a menekülésre.

Mint ahogyan azon a nevezetes 1848. márciusi napon sem futottak el.

Az Astoria Szálló térségében összegyűlt százezrek legnagyobb és legszebb diadala ez. Le tudták győzni a félelmet önmagukban, s a természeti csapásként jelentkező megpróbáltatást is hárítani tudták. Jobb belátásra tudták bírni a felvonultatott hatalmas rendőri gépezetet, amelynek végül is a nap eseményeihez képest jelentéktelen incidenseket kellett kezelnie.

Óriási nyereség ez! Az, hogy még Kóka János pártelnök-miniszternek is nyilvánosan be kellett ismernie: nagy hiba volt egy évvel ezelőtt, az 50. évfordulón a rendőrségi túlkapásokat, a tömeg elleni kardlapos attakot nem elítélni.

Orbán Viktornak is kellett ez az égi áldás, a zuhogó eső, amelyben a beszédét elmondta, s a legkeményebb hangú és legjobb formáját hozta. Remélhetőleg elgondolkoztatva azokat is, akik jobboldalról is kikezdték lassúdad lépései miatt, de ha megkérdezné az ember, hogy rendben, de akkor kit állítanának eme nagyformátumú ember helyébe, akkor nagy lesz a csend.

A rendezvényeken elhangzottakat majd elolvassuk a következő napokban. Ezen a politikai napfordulón a hangulati elemek fontosabbak lehetnek, mint a szavak, mert a háromszázezer aláírás mellé ez gyűjtheti be majd milliós tételekben a szavazatokat.

Ez az évforduló erre volt jó.