Traian Băsescu államfő elképzelése szerint a közigazgatási átszervezési folyamat második része – a mamutmegyék létrehozása után – a községek összevonása lenne. Az elképzelés szerint a továbbiakban ötezer lakosúnál kisebb községek nem létezhetnének – ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy miután az elmúlt években számos háromszéki településnek sikerült önállósodnia, a folyamatot visszafordítanák. A Háromszék által megkérdezett polgármesterek kivétel nélkül elutasítják az összevonás gondolatát.
Legyen együttműködés
Molnár István, Kézdialmás: Kézdialmásnak még ezerötszáz lakosa sincs, 1419 lakosa volt a legutóbbi, 2002-es népszámláláskor, és mára tovább csökkent. 2004-ben sikerült önállósulnunk, elszakadnunk Lemhénytől, és most ismét fölöttünk lebeg Damoklész kardja. Ezt a folyamatot, sajnos, nem áll módunkban megállítani, ez éppen olyan lesz, mint a kollektivizálás, az is megtörtént. Ha így döntenek Bukarestben, ez is meg fog történni, a kis települések elveszítik önállóságukat. Akkor meg a legfontosabb az lenne, hogy a társuló községek között meglegyen a nyitottság és a partnerség. Ha összevonják a kisebb településeket, akkor Kézdialmás minden bizonnyal Lemhénnyel és Esztelnekkel alkot majd egy nagyobb községet.
Balogh Tibor, Kézdiszentlélek: Nem tartom a legjobb ötletnek a kisebb lélekszámú községek felszámolását, összevonását, hiszen egyelőre azok jobban meg tudják oldani a problémákat. Legalább addig meg kellene hagyni a jelenlegi községeket, amíg véglegesen megoldódik a tulajdonjog visszaszolgáltatása, addig a lakosságnak személyes kapcsolata kell hogy legyen a polgármesterekkel. Miután lezárul a földtulajdon visszaszolgáltatása, akkor már ez is szóba jöhet, következhet a kistérség fejlesztése. A nemrég önállósult községek, Esztelnek, Kézdialmás rövid idő alatt nagyot léptek előre, de hosszabb távon elképzelhető a kisebb községek összevonása. Ha erre sor kerül, Kézdiszentléleket is érinteni fogja, mivel csak 4700 lakosunk van.
Kis József, Zágon: Zágon község lakosságának száma közel 6000, így nem fenyegeti a veszély, hogy más településekhez kapcsolják. Nem valószínű, hogy itt lesz változás. Vannak viszont kisebb községek, melyek hárman vannak akkorák, mint Zágon. A mi hivatalunkban alig egy fővel nagyobb az alkalmazottak száma. A kisebb községekben harmincan dolgoznak. Minden alkalmazottra kevesebb feladat hárul. A nagyközségekben pedig esünk át a fejünkön, azt sem tudjuk, hogy osszuk be a temérdek munkát. Azt kellene átgondolni, egy önkormányzati alkalmazottra hány lakosnak kellene jutnia.
Hátrányban a kisebbek
Sánta Gyula, Kökös: A községeket nemhogy összevonni nem kell, hanem még azt is szét kellene választani, ami most még összetartozik, mert minden közösségnek joga van a léthez, minden falunak joga van az önmeghatározáshoz. Azzal egyetértek, hogy a személyzetet akarják csökkenteni, de ez ne menjen az önrendelkezés kárára. Minden közösség saját döntései alapján működjék.
Kasléder József, Málnás: Málnás község 2004-től önálló. Azóta sok mindent sikerült megvalósítanunk. Vegyük például Zalánpatakot! A nagyközség (amikor hozzá tartozott az azóta kivált Mikóújfalu és Sepsibükszád is – szerk. megj.) mindenki által el volt feledve. Most új iskolája van, kultúrotthonát javítottuk, a templomokat felújítottuk, az utakat – abból a kevés pénzből, amink van – próbáljuk javítani. És sikerült egy olyan befektetőt hoznunk, mint Károly herceg. S meg lehet nézni a magyarországi modellt. A legkisebb településnek is önkormányzata van. A döntések helyben születnek.
Fodor Imre, Illyefalva: Alulról nem fogalmazódott meg az emberekben a nagyobb községek igénye. A lépés ahhoz vezetne, hogy a kisebb települések elveszítik identitásukat: megszűnnek iskolák, postahivatalok. Azt mondják, az a település, ahol nincs iskola, nincs posta, halott. Ha még papja sincs, akkor igazán magára marad. Nem tartom jónak semmilyen formában a felvetett átszervezést. Illyefalván jól érezzük magunkat így, bővítésre nincs szükség. Az elmúlt száz évben történt átszervezések oda vezettek, hogy, ha levéltári iratot keresünk, akkor a feketahalmi bíróság levéltárába kell mennünk, mert Aldoboly oda tartozott, de van eset, amikor Brassóba, avagy Sepsiszentgyörgyre kell utaznunk.
Ádám Attila, Zabola: A legkevesebb ötezres lélekszámú községek létrehozásának nincs valós alapja. Kit hova csatolnak? Hol lesz az új községközpont? A mostani rendszerben ismerjük a falvakat, mindeniknek juttatunk valamit, a lehetőségek függvényében. A megaközségek esetében a községközpont elvonna minden fejlesztési lehetőséget, a költségvetést sem lehetne méltányosan elosztani. Ha nem tudunk előrelépni a megyék és községek átszervezése nélkül, a lakosság véleményére kellene hangsúlyt fektetni. Csak a lakosság megkérdezésével lehetne dönteni.
Bardocz Csaba, Bacon: Eddig az volt az elv, hogy ezerötszáz lakos fölött önálló közigazgatási egységeket, községeket lehet szervezni. Ezzel a lehetőséggel nagyon sokan éltek. Ez helyes volt. Az összecsatolásnak csak hátrányát látom. Olyan nagyközségnek, mint Bacon – amelyhez öt település tartozik –, a vízellátás megoldásához például három pályázatot is le kell adnia, mert nagyságrendben egy kiírásba nem fér bele a terv. Kisebb község nyugodtan pályázhat akár hazai, akár uniós projektekre, több pénzt tud bevonni.
Sikó Imre, Bölön: Bölön két településből áll, s nem látom lehetőségét a másokkal való összevonásnak. Tapasztalatból mondom, hogy bőven elég a háromezres lélekszám a beruházások, pályázások szempontjából.
Brănduş-Dendyuk Szilveszter, Ozsdola: Ha összevonják az ötezer lakos alatti községeket, akkor a legkisebbek isszák meg a levét, mert eddig is a községközpontok fejlődtek a leginkább, a hozzá tartozó falvaknak nem sikerült felzárkózniuk ugyanabban a ritmusban. Ha megtörténik az összevonás, megismétlődik a jelenség, a majdani községközpont fejlődik, a többi települések pedig leállnak.
Összeállításunk szerzői: Bokor Gábor, Iochom István, Szekeres Attila
