Ha az RMDSZ nem fogadja el a Traian Băsescu által javasolt 8+2 megyés közigazgatási átszervezési javaslatot, a Demokrata Liberális Párt kénytelen lesz a jövő évi parlamenti választások utáni időszakra halasztani a régiósítást – jelentette ki a Gândul portálnak adott interjúban Ioan Oltean, a nagyobbik kormánypárt főtitkára. Hangsúlyozta, amit az államfő is elmondott szerda este: annál többre, hogy Hargita és Kovászna megmarad egy-egy megyének, az RMDSZ nem számíthat. Ugyanakkor a sajtónak nyilatkozó néhány RMDSZ-es politikus szerint nem valószínű, hogy a szövetség rábólint az államfő javaslatára. Közben az Európai Parlamentben Tőkés László és Sógor Csaba is felhívta a figyelmet a folyamat veszélyeire.
Ioan Oltean a román lapnak adott interjúban kifejtette: véleménye szerint kár lenne, ha az RMDSZ nem fogadná el javaslatukat, de ha mégis ezt tennék, a demokratáknak is visszakozniuk kellene, és leghamarabb csak a jövő évi választások után kerülne napirendre a téma – amennyiben még hatalmon lesznek. A korábbi határozott magatartáshoz képest visszafogottabban fogalmazott egy másik demokrata-liberális képviselő, Sulfina Barbu is. Szerinte fontos lenne, hogy egyetértés szülessék az átszervezésről a pártok körében, ellenkező esetben fennáll a veszélye annak, hogy egy-két év múlva módosítják a felosztást.
Az RMDSZ részéről elsősorban a partiumi, közép-erdélyi képviselők nyilatkoztak Băsescu ajánlatáról. Lakatos Péter Bihar megyei képviselő szerint nulla az esélye annak, hogy a szövetség rábólintson a megyésítésre. Mint mondta, magukat a demokratákat is meglepetésszerűen érte a javaslat, ezért többen is felkeresték a szövetség képviselőit, és kérték, álljanak ellen az átszervezésnek, mert azt ők sem akarják. Elutasító álláspont körvonalazódik a Szatmár, Bihar, Szilágy megyei szervezetek részéről is. Korodi Attila Hargita megyei RMDSZ-es képviselőnek is fenntartásai vannak azzal kapcsolatban, hogy a Traian Băsescu elnök által javasolt átszervezés működne, hiszen a más térségekben élő egymillió magyar gondját nem oldja meg. Az SZKT várható döntését firtató kérdésre azt mondta, szerinte a szövetségi képviselők azt fogják ajánlani a vezetőségnek, hogy folytassa a párbeszédet, és keressenek optimális variánsokat.
Időközben az ellenzék is egyre radikálisabban utasítja el a kezdeményezést: Crin Antonescu liberális pártelnök békés tiltakozásokat helyezett kilátásba, Radu Moldovan, a Szociáldemokrata Párt szóvivője szerint pedig megengedhetetlen, hogy Románia államfője "ollóval a kezében" alkudozzék az ország területéről, "megossza a nemzetet", elsőként a románokat bujtva fel a magyarok ellen, majd a magyarokat a magyarok ellen, ráadásul az államfő nyilvánosan zsarolja az RMDSZ-t.
A romániai közigazgatási átszervezés ügyében tegnap Sógor Csaba és Tőkés László is felszólalt az Európai Parlamentben. Sógor arra hívta fel a figyelmet, hogy a szubszidiaritás elvének tiszteletben tartása a tagállamokat is kötelezi. "Az EU nem szól bele tagállamai közigazgatási berendezkedésébe. Ezt fontos hangsúlyozni, mert ma Romániában egyes politikusok azzal magyarázzák a közigazgatási átszervezés szükségességét, hogy az ország másképp nem tud több pénzt lehívni az EU strukturális alapjaiból" – mondta Sógor. Majd kifejtette: a kérdést övező viták leginkább a romániai magyarságról szólnak, ez az őshonos nemzeti kisebbség a reform után ugyanis többé egyetlen közigazgatási egységben sem lenne többségben – dacára az Európa Tanács vonatkozó egyezményében foglaltakkal –, így elvesztené önkormányzatiságának alapfeltételeit. Tőkés László, az EP alelnöke felszólalásában arra hívta fel a figyelmet, hogy az elmúlt hetekben a román politikum részéről durva támadássorozat és ellenséges hisztériakampány zúdult az erdélyi Székelyföld brüsszeli képviseleti irodájának létrehozóira és általában a romániai magyar közösségre. Közben az ország területi-adminisztratív átrendezésének olyan tervét kívánja áterőszakolni a hatalom, mely nyolc többségi megarégió létrehozása által Székelyföld és a Partium vidékének számbeli többségben élő magyarságát abszolút kisebbségbe taszítaná. Hangsúlyozta: Románia erdélyi magyar képviselői a Helyi Önkormányzatok Európai Chartájának, valamint a Regionális vagy Kisebbségi Nyelvek Európai Chartájának explicit előírásai értelmében határozottan visszautasítják országuk regionális újrarendezésének ezt a demokráciaellenes és diszkriminatív módját. "Románia és Magyarország néppárti kormánypártjainak demokratikus értékközösségére appellálva, hathatós segítségüket, valamint az Európai Parlament cselekvő támogatását kérjük erdélyi magyar közösségünk védelmében" – zárta beszédét Tőkés.
