Két szomszédos erdővidéki település ünnepli a nyáron okleveles említésének 800. évfordulóját. Miklósvár az Anna-napi templombúcsúhoz igazította négy napra terjedő emlékünnepségét. A II. András magyar király 1211-ben keltezett adománylevelét értelmezők szerint Miklósvár neve mellett Nagyajta is szerepel, s a helyiek bejelentették, hogy ők is megünneplik a tisztes évfordulót.
De mert említett adománylevélben a település nevét illetően különbözőek a vélemények, fontosnak tartjuk röviden ide iktatni annak frissebben megfogalmazott értelmezését. Nagyajta első írásos említéséről Orbán Balázs A Székelyföld leírása című munkájában azt írja, hogy II. András magyar királyunk által a Barcaságra letelepített szászok 1211-es adománylevélben, melyben a német lovagoknak telephelyül kijelölt birtok körvonalazódik, az északi határvonal Almagei-től (Halmágy?) a Noilgiant váráig terjed. Ezt egyesek Nagyajtával azonosítják – írja Lestyán Ferenc Megszentelt kövek című, 1996-ban kiadott jeles kétkötetes munkájában. A második, 1222-ben kiadott adománylevélben viszont az említett északi határvonal változatlan marad, de az első adománylevélben szereplő Noilgiant helyett már Castrum Noialt szerepel. Akner és a későbbi erdélyi szász írók ezt határozottan Nagyajtának vélik.
Az 1332-es évi pápai tizedjegyzékben Nagyajta Ahch néven szerepel (ugyanis az olasz dézsmaszedők elferdítették a magyar helységneveket). Ekkor már egyházas helység volt, plébániatemplommal rendelkezett, s a pápai tizedszedőknek Jakab nevű papja tíz régi banálist és három garas pápai tizedet fizetett.
A július 11–17-e között tartandó ünnepségsorozatról Bihari Edömér, Nagyajta község polgármesterét kérdeztük.
−Túl a nyolc évszázadra való emlékezésen, nekünk több adósságunk van, amit ez ünnepi alkalommal szeretnénk törleszteni – mondotta. – Kétszáz évvel ezelőtt született itt Kriza János, 130 évvel ezelőtt alakult a ma is működő daloskör, 110 éve született ugyancsak itt Bihari József színművész. Az ünnep reggeli nyitánya a középajtai fúvószenekaré. A református templomban kezdjük az ünnepet, ahol dr. Egyed Ákos történész-akadémikus Nagyajta históriáját eleveníti fel, Demeter László baróti muzeológus pedig a település jeles szülötteiről beszél. Ekkor nyílik meg a Nagyajta régen és ma tárlat, dokumentumkiállítás, megtekinthetők lesznek a nagyajtai festők (Dezső Miklós és Szentpáli Ida) fellelhető munkái. Estébe hajlik e sorok írójának előadása Nagyajta és környékének idegenforgalmi értékei címmel. A keddi napon játékfilmmaraton lesz gyerekeknek és felnőtteknek. Olyan filmrészleteket mutatunk be, amelyekben Bihari József is játszik, az ünnepségre meghívtuk két Magyarországon élő fiát is. Bihari lesz a művelődési otthon nagytermének névadója. Ez alkalommal leleplezzük a Bihari-emléktáblát, melynek fémdomborművét Sárpátki Zoltán Csíkszeredában élő szobrászművész készítette. Szerdán sportnapot szervezünk néhai Kutlik Rudolf sportbarát és az egykori helyi sportlap szerkesztőjének emlékére. Csütörtökön egy másik jeles szülöttünkre, Nyiredi Géza kolozsvári kollégiumi tanárra emlékezünk, nevét felveszi az iskola kémiai laboratóriuma. A nap néptánctalálkozóval zárul. Kriza János-emlékünnepség kezdődik pénteken az unitárius vártemplomban, megnyitjuk a felújított Kriza-emlékkiállítást, kapható lesz a Vadrózsák-kötet reprint kiadása. Kriza-családról szóló genealógiai előadást tart Kisgyörgy Zoltán. A nagyajtai daloskörre népes kórustalálkozóval emlékezünk szombaton, amikor az esti jókedvet a sepsiszentgyörgyi Melodika-együttes biztosítja. A vasárnapi záróünnepség ökumenikus istentisztelettel kezdődik a vártemplomban, látható lesz a 300 éves, frissen restaurált kőszószék, székely kapukat avatunk a vártemplomnál, és virágkoszorúk kerülnek minden helyi emlékműre, emlékhelyre. Az ünnepsorozat végét koncert és tábortűz jelzi.
