A görög parlament csütörtök délután megszavazta a 28,4 milliárd eurós megszorító csomag végrehajtásáról szóló törvényt. A csomagot szerdán hagyták jóvá a képviselők. A döntéssel lehetővé válik, hogy az euróövezeti pénzügyminiszterek holnapi ülésén jóváhagyják a korábban elfogadott 110 milliárd eurós mentőcsomag újabb, 12 milliárd eurós részletének folyósítását. Ez elengedhetetlen ahhoz, hogy Görögország elkerülje július közepén az államcsődöt, amikor jelentősebb mennyiségű állampapírja jár le.

Német önkéntesség
A 340 milliárd euróra rúgó görög adósság rendezéséhez járul hozzá, hogy német bankok és biztosítók önkéntes alapon 3,2 milliárd euróval vesznek részt a Görögország számára kidolgozandó második mentőakcióban. Wolfgang Schäuble német pénzügyminiszter csütörtökön bejelentette: a berlini vezetés és a német pénzügyi szektor abban állapodott meg, hogy a magánhitelezők az eredeti feltételekkel hitelezik újra a lejáró görög adósságot. A megoldást 2014 előtt lejáró állampapírok esetében alkalmazzák. Német bankok és biztosítók összesen 10 milliárd euró értékű görög államkötvényt birtokolnak, amelyek többsége 2020 után jár le. A német pénzügyminiszter szerint az önkéntesség révén lehet elkerülni, hogy a hitelminősítők csődeseményként értékeljék a magán kötvénytulajdonosok részvételét a második – értesülések szerint az első csomaghoz hasonló nagyságrendű, 110 milliárd eurós – görög mentőakcióban.
A német pénzügyi szektor és a kormányzat megállapodásához a francia megoldás kínált mintát. A párizsi vezetés abban állapodott meg a bankokkal, hogy a lejáró görög adósságból származó pénz felét 30 éves lejáratú görög államkötvényekbe fektetik. A német és a francia pénzügyi szektor Görögország két legnagyobb hitelezője.
A csütörtöki görög parlamenti szavazás eredménye megnyugtatta a befektetőket, az európai tőzsdemutatók több mint egy százalékos pluszban zártak, New Yorkban a DJIA indexe röviddel 18.30 óra előtt 1,1 százalékos erősödést mutatott. Tovább drágult az euró, 1,4521 dolláron állt kora este, először lépte át az 1,45-ös szintet június tizedike óta.
A megszavazott görög csomag pénzügyi hatása öt évre elnyújtva 28 milliárd euró, ami az idei évre becsült görög GDP-nek majdnem a tíz százaléka. Fájdalmas, a társadalom szinte összes rétegét érintő intézkedésekről van szó. Mivel Görögország az euróövezet tagja, adósságválságának fejleményei döntően befolyásolják a közös európai pénz hosszú távú sorsát és a pillanatnyi árfolyamát. Az euró sokat gyengült az elmúlt hetekben a hagyományos menekülési devizák – a svájci frank és a dollár – ellenében, így a frank a forinthoz képest is történelmi csúcsra drágult.

Időt nyertek
Ha a görög parlamenten nem megy át a megszorító csomag, az nemcsak a görög kormány azonnali bukását jelentette volna, hanem az eurózóna történetének eddigi legnagyobb válsághelyzetét. Ezt feltehetőleg olyan sokk követte volna a globális gazdaságban, mint a Lehman Brothers amerikai bank 2008. szeptemberi bedőlése után. Görögország azonban így is csak időt nyert. A továbbiak a hosszú távú reformintézkedések sikerétől függnek, ezek elfogadtatása kellő társadalmi támogatottság hiányában nagyon nehéz feladatnak tűnik.
Az államcsőd veszélye korántsem múlt el, a kormánynak további parlamenti szavazásokat kell még megnyernie. A tavalyi, az IMF és az EU által közösen biztosított 110 milliárd eurós hitelkeret ugyanakkor már nem tart ki sokáig, ezért Görögországnak újabb forrásokra lesz szüksége a lejáró államkötvényei megújításához. Csakhogy a piac már annyira tart a csődtől, hogy nagy kérdés, hajlandó lesz-e valaki a kívánt mértékben tovább hitelezni a már így is a GDP bő 140 százalékára rúgó görög államadósságot.
A nagy mennyiségű görög állampapírral rendelkező francia bankok elvileg megállapodtak arról, hogy nem hagyják magára az országot, de a hitelminősítő intézetek már többször figyelmeztettek, hogy csődeseményként fognak értékelni minden olyan, a görög adósságról a piaci szereplőkkel kötött hosszú távú megállapodást, amely szemlátomást ellentétes az érintett vállalatok érdekeivel. A legnagyobb gond, hogy hiába húzza meg egyre jobban a nadrágszíjat a kormány, a magas kamatok miatt az államadósság nem fog csökkenni a következő években, az államadósság-dinamika hosszú távon fenntarthatatlan – figyelmeztettek londoni elemzők. A szakemberek közül ezért a legtöbben azt valószínűsítik, hogy valamivel később, de belátható időn belül bekövetkezik a csőddel egyenértékű adósságátrendezés.