A múlt hétA görögök lemaradtak

2011. július 5., kedd, Közélet

Ismét bebizonyosodott, hogy a többi európai uniós országhoz képest mi nem is állunk olyan rosszul. Például megszorító intézkedésekben.

A görögök most akarják bevezetni az áfa 13-ról 23 százalékra való emelését a vendéglők és bárok esetében. Mi egy tollvonással mindent 19-ről 24-re vittünk. Ők most akarják csökkenteni a köztisztviselők bérét 15 százalékkal. Nálunk egyből 25 százalékkal sikerült. 150 000-rel csökkentik a közszférában dolgozók számát. Ezt már nálunk is állítólag megejtették.
A hellének most tiltakoznak, mi már rég kitiltakoztuk magunkat. Görögországba a turisták műemlékeket, amfiteátrumokat, ókori templomokat nézni mentek. Esetleg azért, hogy fürödjenek a jó meleg Földközi-tengereben. Most már az extrém sportok kedvelői is mehetnek, és részt vehetnek egy-egy utcai tüntetésen. Gyakorolhatják a kődobálás technikáját. Az ilyen utcai előadások alkalmával könnyekig meghatódhatnak, mikor a rendőrök bedobnak nekik egy-egy könnygázbombát, miután ők bedobtak egy-egy (molotov) koktélt. A mazochistáknak ajánlott, hogy gumibotoztassák magukat.
Náluk nem lehet bevezetni a megszorításokat úgy, mint a trójai falovat. Júliusban és augusztusban 27,8 milliárd euró kölcsönt kellene törleszteniük, ehelyett még kapnak 12 milliárdot. Lassanként annyi adósságuk lesz, hogy soha a büdös életben nem tudják megadni. Nekünk sokkal okosabban adja a kölcsönt a Valutaalap. Előbb megszorítottak, aztán adakoznak. Szép csendesen mi is eladósodunk, csak azt nem lehet tudni, hogy amikor meg kell adni az adósságot, ismét újabb szigorítások jönnek-e majd? Mert ha igen, valószínű, az alkalmazottaknak kell pénzt vinniük a munkahelyre, ahelyett, hogy fizetést kapnának. És akkor ismét tiltakozásokra lehet számítani nálunk is.
Addig ki kellene küldeni szakszervezeti vezetőinket, hogy tanuljanak tiltakozni. A nagy szindikátusok főnökei nálunk saját meggazdagodásukkal voltak elfoglalva, és nem tudtak rendesen foglalkozni a tüntetésekkel. Most már nincsenek anyagi gondjaik, és az általuk képviseltek érdekeire is lesz idejük. Vihetnék magukkal a főfoglalkozású forradalmárokat is. (Azokat, akik azt mondogatják, hogy ezért kár volt meghalniuk.) Viszont a hellének is tanultak tőlünk valamit. Ők sem akarják eladni az országot. Pedig – lehet – az lenne a megoldás. Ha már az ország semmit nem ér, és a kölcsön adott pénzt nem lehet felvasalni az adóstól, azzal elégszik meg a hitelező, ami van. A cél ezek szerint az lehet, hogy Görögország még több hitelt vegyen fel. Aztán mikor az ország már nem ér annyit, mint a kölcsön, oda kell adni az adósság fejében. Vagy el kell adni olyannak, aki megveszi, és az árából törleszti az adósságot. Ez ellen ők tiltakoznak.
Pedig vevő akadna. Ott van például Kína, melynek Amerika sokkal tartozik. Főleg pénzzel. Most Magyarországra, Németországba és Angliába látogatott a kínai miniszterelnök. Ő mellényzsebből fizetné ki – például – Magyarországot. De lehet, hogy más országokat is.

Hozzászólások
Támogassa a Háromszéket! Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Szavazás
Mit gondol, véget ér-e idén az ukrajnai háború?









eredmények
szavazatok száma 1218
szavazógép
2011-07-05: Közélet - Kisgyörgy Zoltán:

Emlékkopja egy nagyasszonynak

Dr. Albert Zsigmondné Pásint Évára (1924–2011) emlékeztek születésnapja alkalmával a sepsiszentgyörgyi unitárius templomban tartott vasárnapi istentiszteleten.
2011-07-05: Belföld - :

Hírsaláta

BOLDOGGÁ AVATTÁK SCHEFFLER JÁNOS VÉRTANÚ PÜSPÖKÖT vasárnap Szatmárnémetiben. A boldoggá avatási határozatot Angelo Amato, a Szenttéavatási Ügyek Kongregációjának prefektusa olvasta fel, az ünnepi szentmisét Erdő Péter bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek mutatta be. Közel tízezer ember vett részt a szatmármémeti székesegyház előtti téren megtartott boldoggá avatási ceremónián. Scheffler Jánost XII. Pius pápa nevezte ki 1942-ben az 1940 és 1944 között ismét Magyarországhoz tartozó szatmári egyházmegye püspökévé. A második világháború után hatalomra került román kommunista kormány 1948-ban felfüggesztette a püspök működését. Scheffler János 1950-ben megtagadta a békepapi mozgalom megszervezését, ezért először kényszerlakhelyet jelöltek ki számára, majd 1952-ben letartóztatták. Börtönben hunyt el 1952. december 6-án. (Paprika Rádió)