"A Sepsi Szent Györgyi Tanács közelebb mult junius 28-ik napján költ tudositásánál fogva, azt adván fel a Királyi Fő Igazgató Tanácsnak, hogy az oda való iskolának helyre állitására, az oda való közönségnek sem elég fája, sem elég ereje nem volna. Arra való pénzt kérte, hogy a fenn forgó iskola épületének szükséges reparaciója az egész szék erejével vitetne végbe. Mivel pedig a Nemes Háromszéki ifjúság számára Kantában is Kézdi Vá­sárhelyen is közönséges iskolák vannak, és az a Sepsi Szent Györgyi mint csak helységbéli különös iskola soha a publica administratiohoz nem tartozott, ezennel arra utasitatnak kegyelmetek által a Sepsi Szent Györgyi lakósok, hogy ha a Nemes Szék erejével akarnak iskolát állitani e végre a Királyi Guberniumnak befolyása nélkül, önnön maguk igyekezzenek megkérni és nyerni a Nemes Szék segedelmét. Melyet kegyelmetek emlitett Sepsi Szent Györgyi Tanácsnak megjelentetni el ne mulasszák.
Kolozsvár 11 september 1819 Bánfii. Ladislaus Enyedi és Ladislaus Csedő kancellár"
Sepsiszentgyörgy városa hátrányos helyzetben volt Kézdivásárhellyel szemben, mivel a város és a falu megoszlott. ("Bizonyos esetekben a városiasodás folyamata nem érinti az illető település egészét, egyik fele továbbra is megőrizte falusias jellegét, és jogilag is a széki törvényhatóság részének számított." Cserey Zoltán: Önkormányzati­ság és katonai hatalom Háromszéken a 18–19. században, 173. oldal)
Sepsiszentgyörgy városa a szék támogatása nélkül semmit nem tudott sem kez­deményezni, sem véghezvinni. Három­szék fiataljait a Kantában épült iskolába irányítják, hangsúlyozva, hogy a tanulni vágyóknak megfelelő feltételeik vannak Kézdivásárhelyen. Sepsiszent­györgynek még több évtizedet kellett várnia, amíg sikerült alsófokú, majd felsőfokú középiskolát létesíteni és működtetni.