Összetartó ereje révén olyan kisközösségek alakultak ki, ahol az életmód fő mércéje: legyen mindenkinek olyan munkahelye, ahol megbíznak benne, példásan tiszta teste-lelke és lakása, ismeretlen fogalom legyen a kocsmázás. Erdővidéki és székföldi utunkon erről akartunk meggyőződni.
A pünkösdista-karizmatikus mozgalom vagy pünkösdizmus a XX. század elején útjára indult moz­galom az istenismeretben, a keresztény életben és szolgálatban a Szentlélek bibliai szerepének helyreállítását célozta meg. Mára már egyháztörténeti ténnyé vált, hogy az 1901-ben útjára indult mozgalom azóta a világtörténelem legnagyobb keresztény ébredését hozta el.

A népszámlálás nem mérvadó
Az utolsó népszámlálás adataira aligha lehet támaszkodni, mert 2002-ben a megye 222 449 lakosa közül csak 6000 lélek vallotta magát romának. Valódi lélekszámuk ennek a sokszorosa lehet, mert a magyar cigányság zöme magyarnak iratkozott, a román anyanyelvűek románnak. A statisztika szerinti 6000 lélekből több mint fele (3800) pünkösdistának és adventistának vallotta magát (utóbbiak lélekszáma csak 610 volt). A pünkösdista kultusz inkább a román anyanyelvű romák között hódított, a baróti magyar pünkösdista cigányok lélekszáma még most sem érte el a százat. Róluk a 62 éves Lakatos Bélával beszélgettünk, aki gyakorlott prédikátor, és elmondta, hogy Délkelet-Erdélyben már több mint hatszáz pünkösdista imaház van. Régiófőnö­kük a szecselevárosi Vasile Ghica, az Országos Pünkösdista Egyesület tagja. Lakatos több pünkösdista kiképzésen vett részt, anyanyelvi szinten beszéli a román nyelvet is, s mint mondta, számára majdnem mindegy, hogy milyen nyelven prédikál. Lelkéből kiveszett a nemzeti gyűlölködés, a román cigány is oly kedves számára, mint a magyar. Tanfolyamokon vett részt Né­metországban és Olaszországban.

Lakatos Béla pünkösdista prédikátor, Barót

– Járok sok helyre prédikálni. Kétszáz tagunk van Székelyszáldoboson, ott románul és magyarul is prédikálok, Ürmösön magyarul, Szász­magyaróson és Ágostonfalván románul. Járok, ha kell, Csíkszeredába, ahol 180 tagunk van, Csíkszépvízen 60. A lányom elvált, és két fiát mi neveltük fel az asszonyommal. Az egyiket, Rémuszt öt éve készítem fel prédikátornak. Van középiskolája, szépen beszéli a román nyelvet, és még angolul is tud. Jó viselkedésű fiú, soha semmi rosszat nem cselekszik. Nem kell vizsgáznia, mert mi a hitközösség előtt vizsgázunk. Ha nem beszélünk szépen és okosan, máskor nem fogadnak. A baróti romák nagy része ró­mai katolikus, tartózkodnak a pünkösdistáktól. Kényszer nincs, mi nem győzködünk senkit, csak aki akar, az jön közénk. Meg kell keresztelkedni, ami nálunk a vízbe való alámerülés. 1996-tól van imaházunk. Egy lakóházat vásárolt meg nekünk Mihai Maftei a Víz utca 94. szám alatt. Közöttünk nincsen bűnöző, példás életet él mindenki. Kérdezze meg a rend őreit.
A beszélgetésekből kiderült, hogy a magyar cigányság körében nehezebben terjed ez a kultusz, mert e népréteg egy része hagyományos alapon még mindig jobban kötődik a magyar történelmi egyházakhoz. Erre a legjobb példa a sepsiszentgyörgyi őrkői cigányság, amely egyrészt megőrizte katolikus hitét, és a közel két évtizedes cigánypasztoráció eredményeként most is az ősi vallásában él. A román ajkú cigányságot sok támadás érte az ortodox államvallás papsága részéről, főleg a Ceauşescu-diktatúra idején. A pünkösdista mozgalom az ortodox pópák szerint jelentősen gyengíti a történelmi görögkeleti egyházat. Azt is értésünkre adták, hogy a megyénkben élő román anyanyelvű cigányság könnyebben kapható "a vallási elcsábításra, hiszékeny, ami egyfajta primitívebb gondolkozásmód eredménye is".

Falu, ahol nincs kocsma
Szorgalmas nép a "bölönpataki romaság". Egyfajta hallgatólagos versengés él a tehetősebbek között, miszerint a munkával megszerzett pénzt haza kell hozni, és itthon, ahol semmi sincs – megélhetési lehetőség, munkahely –, házat kell építeni, minél szebbet, hogy lássa azt egész Patak. Valóban mutatósak azok a családi házak, amelyek a főút mellett sorakoznak. Volt alkalmunk megismerkedni egy pataki romával, aki Svédországban dolgozik, ott él, és megszerezte a svéd állampolgárságot is. Rendszeresen hazajön Patakba, s mint elmondta: honvágya van, látni akarja az erdőt, gombát akar szedni, bejárni azokat a tájakat, ahol gyermekeskedett.
A cigány, az cigány marad, míg a világ, ne írjanak annyit róluk – jegyezték meg a kisbölöni asszonyok. Nem folytattuk a vitát, de beismerték, hogy a bölönpataki pünkösdista fiatalok soha nem isznak, nem járnak kocsmába, mint a magyarok, nem lehet őket részegen látni! És ez tény, tagadhatatlan. Sem a baróti, sem pedig a bölönpataki roma gyerekek nem koldulnak – ismerték el a bölöni magyarok. Tavaly nyáron az Árkosi-hágónál gyermektábort szerveztek, amelyen részt vettek a pataki roma tanulók is.
– Nem is kell ide kocsma, itt nálunk nincsen kocsmázás, bármilyen összejövetel van, csak ásványvíz és üdítőital kerül az asztalra – nyilatkozta Alexe Drăgan, aki negyedmagával a bölöni községi tanács tagja. A település 1400 lakójának háromnegyede a pünkösdista vallás parancsai szerint él, és tisztelettel viselkedik a község magyarságával szemben, majdnem mindenki ért vagy beszél magyarul. Sok gyerek él Patakban, akit hamarosan meg akarunk keresztelni, ami nálunk a merítkezésben nyilvánul meg. Pünkösdkor hat személy – gyerekek – merítkezett meg. Csak úgy tudjuk jó irányú nevelésben részesíteni őket, ha istenfélőek lesznek. Augusztusra 25–30 felnőtt kérte a megkeresztelését azok közül, akik közénk akarnak tartozni, ezeket nevezzük szimpatizánsoknak. Mi már nem férünk az imaházban. Most épül az új imaházunk. Elkészült már a tetőzeten az ácsmunka. Külföldi pénzből épül. Az augusztusi keresztelésen itt lesz az a holland testvérünk is, akin keresztül intézik az új templom anyagi támogatását. Őszre használható állapotba akarják hozni az épületet, hogy megszentelésén ott lehessenek azok a romák, akik most külföldön dolgoznak, gyümölcsszedéssel, betakarítással, mezei-kerti munkával foglalkoznak.
Megtudtuk, több mint 150 személy ment el külföldre. Három autóbusszal indultak. Sírtak az asszonyok, mert nem könnyű idegenben megkeresni a kenyeret. Azok, akik itthon maradtak, alkalmi munkából élnek. Bihar megyéből jár ide egy személy, aki átveszi tőlünk a rókagombát. 12 lejt adnak kilójáért. Mindenki tud seprűt kötni, kosarakat, fakanalakat készítenek. A gyermekeknek nyáron is van délutáni iskolai foglalkoztatás, a költségeket egy romaprogram biztosítja. Szép közösségi házat építettek nekünk – mondták –, van kultúrotthon, kibővítették az iskolát, bevezettette a tanács az ivóvizet a faluba az erdőben lévő Darázskő-forrásból, s már hat család be is köttette lakásába. Patakban van postai szolgálat. Csak ez a tavalyi nagy árvíz ne jött volna. Óriási károkat okozott, amit az állam pótolni nem tudott. Nekem is betonfallal kell lezárnom az udvarom elejét, máshol kell kaput nyitnom, hogy ne vehessen fel a víz – részletezte a tanácstag, akit mindenki Lexiként ismer.

Az ima megvédi a cigányt
Ezt mondják a baróti romák. "Ameddig imádkozunk, ameddig Istent féljük, addig rossz cselekedetben nem vehetünk részt. Nálunk nem volt lopás, tiltja a pünkösdista vallás."
– Nekem sincs panaszom a bölönpataki romákra, nekünk nem okoznak gondot – nyilatkozta Kisgyörgy Tamás, a Bölön községi rendőrőrs parancsnoka.
Mind Baróton, mind Bölönpatakon, Szál­doboson vagy Magyarhermányban minden vasárnap 9 órakor kezdődik az imádkozás, ami egy órát tart. Ezt követi az evangelizáció, azaz az istentisztelet. A gyermekeknek és az ifjúságnak külön, délután tartanak evangelizációt. Baróton Lakatos Béla, Bölönpatakon pedig Gheorghe Drăgan a pásztor. Mindkettőt tisztelik a romák, tekintéllyel rendelkeznek, s mint megtudtuk, sokat olvasnak, képezik magukat, talentummal magyarázzák a szegény romaságnak a bibliai textusok üzenetét.

Gheorghe Drăgan bölönpataki pünkösdista presbiter-prédikátor
Látogatásunk alkalmával pillanatok alatt népes csoport gyűlt össze, s arra kértek, hogy hallgassuk meg panaszukat: építtessen a tanács hidat a patakra, mert nem lehet megközelíteni a templomot, folytassák az árvíz elleni beton védőfal építését, szereljenek korlátot a védőfalra, adjanak téli tüzelőt a romáknak.
"Nálunk nincsen helye olyan viselkedéseknek, mint amilyenek Apácán vagy Alsórákoson voltak – mondták Patakban. – Azok hit nélküli romák, nem tartoznak egy felekezethez sem, nem ismernek sem Istent, sem embert! Nekünk a pünkösdista vallás jobb, mint bármelyik más vagy éppen az ortodox. Minket nem szeretnek a románok. Régen a bölöni ortodox templomhoz tartoztunk (ahol kepét kellett fizetni). Amikor mentünk mi is a kereszttel búcsú alkalmával, a pópa megfordította a keresztet, amit a kezében tartott. Nekünk csak a kereszt hátát lehetett megcsókolni. Mi nem csókolhattuk meg ott, ahol a románság csókolta! Diszkrimináció volt. Ilyen a pünkösdistáknál nem létezik. Itt mind egyformák vagyunk! Ott, ahol nem félnek Istentől, olyan világ lesz, mint Árapatakon, ahol egymást követik a betörések és a törvénysértések. Minket az ima és a hit megvéd!"