Görögország törlesztésképtelenné válása és "valószínű kimenekülése" az euróövezetből "elkerülhetetlennek" tűnik, és most már inkább az a kérdés, hogy a két sokkal nagyobb déli tagállam, Olaszország és Spanyolország benn tud-e maradni a valutaunióban.
A keddi londoni kereskedésben meredeken drágultak az euróövezeti és más EU-tagállamok államadósságának törlesztéskockázati biztosítási tranzakciói, jelezve a görög "járványveszéllyel" kapcsolatban kiújult – főleg Olaszországot érintő – piaci félelmeket. Az egyik vezető londoni gazdasági-üzleti kutatóközpont, a Centre for Economics and Business Research (CEBR) prognózisa szerint Görögország "elkerülhetetlennek tűnő" törlesztésképtelensége és euróövezeti kilépése járványszerűen hatna Portugáliára és Írországra is, ám ezek viszonylag kis gazdaságok, és nem központi jelentőségűek az euró szempontjából.
Spanyolország és Olaszország azonban más eset. Nagyon nagy gazdaságokról van szó, Olaszország kétezer milliárd dollárnak megfelelő tavalyi hazai összterméke (GDP) Nagy-Britanniáéval azonos, míg a spanyol GDP-érték is 1400 milliárd dollárnak felelt meg 2010-ben. Mindkét ország központi jelentőségű az euró szempontjából, ráadásul Olaszország a Római Szerződés alapító tagja és aláírója. A CEBR szerint a két ország problémái nagy mértékben különböznek. Olaszország tavalyi, 4,5 százalékos GDP-arányos államháztartási hiánya viszonylag csekély volt, ám az államadósság-ráta 129 százalék, és bár Silvio Berlusconi sokat támadott kormánya gyenge, nincsenek hiteles gazdasági programmal rendelkező riválisai sem. Olaszország gazdasága mindeközben gyakorlatilag leállt, az olasz exportot pedig alapvetően versenyképtelenné teszi az erős euró.
Egyötödös esély
A CEBR-elemzés úgy tartja: Spanyolország problémája az, hogy "idő előtt" csatlakozott az euróövezethez, és az alacsony valutauniós kamatszint masszív építőipari "robbanáshoz" vezetett, aminek következményeként jelenleg 1,5 millió eladatlan ingatlan áll üresen. Az üres ingatlanokra folyósított nagy értékű bankhitelek pedig "írországi stílusú" pénzügyi kisegítő programot tehetnek szükségessé a spanyol bankrendszer számára is. Mindazonáltal a spanyol jegybank keménykezű szabályozása megakadályozta, hogy a spanyol bankok bajba kerüljenek a származtatott befektetési termékekkel, és a prociklikus tartalékolás révén jelentős – bár nem ismert összegű – pénzalapok állnak a bankok rendelkezésére saját maguk kisegítésére. A spanyol kormány is lassan ráébred, hogy milyen súlyos a helyzet, és hiteles az ellenzék is, amely a következő választásokon várhatóan átveszi a kormányzást.
A brit cég számításai szerint azonban az ingatlanszektorban bennragadt kinnlevőségekkel együtt számolt adósság visszafizetéséhez és a gazdasági versenyképesség megteremtéséhez Spanyolországban 13 százalékkal, Olaszországban 19 százalékkal kellene visszafogni a fogyasztást. A legsúlyosabb Olaszország helyzete, mivel nemigen látni, hogyan tudna hiteles kormánnyal kikeveredni a bajból, és az egyre emelkedő hozamok miatt most már az olasz adóssághelyzet is közel jár ahhoz, hogy fenntarthatatlanná váljék. A ház mindent egybevetve azt jósolja, hogy sem az olasz, sem a spanyol lakosság nem lesz hajlandó vállalni az euróövezeti tagság fenntartásához szükséges "szűkölködést". A CEBR elemzői ennek alapján legfeljebb egyötödös esélyt adnak arra, hogy az euróövezet tíz év múlva is létezni fog jelenlegi formájában.
Fenntarthatósági különbségek
A Fitch Ratings hitelminősítő elemzése szerint viszont Olaszország adósságdinamikája nem fenntarthatatlan, és a kormány minap bejelentett "ambiciózus" államháztartási konszolidációs programja – amely 2014-re egyensúlyos költségvetést céloz – negatív sokkok elmaradása esetén stabilizálhatja az olasz szuverén adósi profilt, alátámasztva a magasan elsőrendű, "AA mínusz" szintű olasz adósosztályzatot. Az olasz adósbesorolásra érvényes stabil kilátás a cég azon várakozását jelzi, hogy az olasz kormánynak valószínűleg sikerül a tervekben szereplő módon csökkentenie az államháztartási hiányt. A legnagyobb európai hitelminősítő szerint az olasz és egyéb euróövezeti kormánykötvény-hozamok legutóbbi meredek emelkedése nem az olasz szuverén adósi alapmutatók romlását tükrözi, hanem azt a bizalmi válságot, amely az euróövezeti adósságválságra adott európai gazdaságpolitikai válaszlépésekkel kapcsolatban uralkodott el a piacon.
Az egyik legnagyobb citybeli gazdasági elemző ház, a Capital Economics Olaszországról kiadott elemzésében viszont egyenesen úgy fogalmazott, hogy Olaszország "az euróövezet ketyegő időzített bombája". Ha a görög adósságválság enyhítésére olyan terv születik, amely jelentős veszteségeket vetít előre a magánszektorbeli adósság-befektetők számára, az aligha vigasztalja az olasz kötvények befektetőit. Ráadásul aggasztó realitás, hogy ehhez hasonló tervet nem lehetne alkalmazni egy olyan méretű gazdaságra, mint Olaszország, mert a teljes görög államadósság az összesített euróövezeti GDP-érték alig 4 százaléka, az olasz államadósság azonban a valutauniós hazai össztermék 20 százalékának felel meg. A Capital Economics számításai szerint a jelenlegi gyenge növekedési környezetben az olasz kormánynak 7 százalékhoz közeli elsődleges államháztartási többleteket kellene felmutatnia csak ahhoz, hogy az államadósság-ráta az olasz GDP-érték 100 százalékára csökkenjen hosszú távon. "Abban a valószínű esetben", ha az EU nem tudja megmenteni Olaszországot, rendezetlen körülmények közepette történő törlesztési leállás következhet, esetleg 2012 első hónapjaiban, amikor 90 milliárd euró olasz államadósság jár le.
A Capital Economics elemzése szerint mivel valószínűtlen, hogy az EU-adófizetők hajlandók lennének annyi pénz előteremtésére, amennyi egy ekkora gazdaság megmentéséhez szükséges, az esetleges olasz fizetési válság az euróövezet összeomlásához is elvezethet.
