Jóllehet, a szláv eredetű "barack" szóval nevezzük meg mindkét gyümölcsünket, valójában nem is közeli rokonok.
Botanikai szempontból a kajszibarack a szilvának, az őszibarack a mandulának közeli rokona. Mindkét gyümölcsünk őshazája Kína.
A kajszibarack jelzője egyúttal terjedésének útvonalára is utal, ugyanis oszmán-török eredetű szó. Hasonlóan a tudományos megnevezése (Prunus armeniaca) az egykori római birodalomhoz vezető térséget (örmény) mint az Európába jutás lehetséges állomását jelöli.
A kajszibarack kiemelkedően fontos értéke magas A-vitaminja (96 mikrogramm/l00 g-ban), de C-vitaminja is jelentős (10 mg/100 g-ban). Számos, kisebb-nagyobb mennyiségben kimutatható ásványi anyaga (vas, magnézium, foszfor, kalcium, kálium) közül mint legfontosabbat a vasat emeljük ki (0,4 mg/100g). A vashiányos vérszegénység tüneteinek enyhítésére ajánlott minél több érett kajszibarack fogyasztása. Ugyancsak minden idegi eredetű panasz (álmatlanság, kimerültség, étvágytalanság) természetes ellenszere. Frissen fogyasztva vagy aszalt gyümölcsként minden értékét megőrzi, de lekvárnak, dzsemnek, sőt, pálinkának (hungarikum!) is kedvelt gyümölcs. Kevésbé éretten fogyasztva gyomorpanaszokat okozhat.
Magas cukortartalma (8,3 százalék) levulóz és glükóz formájában fordul elő a kajsziban, kevés fehérjét (0,9 százalék) és ásványi sókat (0,7 százalék) mutattak ki, érett barackból 85 százaléknyi vízzel kedvelt gyümölcsös üdítő nyerhető. Energiaértéke alacsony (43 kcal 10 dkg-ban). A kajszilekváré 77 kcal (egy evőkanállal), a barackpálinkáé (5 cl) 130 kcal.
Az őszibarack (Prunus persica) neve szerint perzsa (iráni) barack lenne, ami legfeljebb közbeeső állomás Európa felé. Igényes az éghajlati hatásokra, csak meleg vidékeken terem eredményesen. Őszi jelzője sem helytálló, mivel már júniustól terem. A megkülönböztető név valószínűleg abból az időből származik, amikor csak augusztus-szeptemberi fajtáit ismerték. Fogyasztási értékeként cukortartalmát tartjuk jelentősnek (10,8 százalék zacharóz), valamint A-vitaminját (1330 NE). Kalóriaértéke 56/100 g-ban. A nektarin is őszibarack, csupasz és magvaváló. (Alacsony bokrú balkonnövényként is nevelhető, ha szakszerűen gondozzuk.) A sárga belű mellett ún. vérbarack is létezik, melynek a húsa vörös. Sokoldalúan hasznosítható, befőttként (86 kcal/100 g), dzsemként (250 kcal/100 g), rostos nektárként (45 kcal/1dl), likőrként (5 cl 135 kcal). Gyógyhatása szív- és érbetegségekre ismert, ugyanakkor vérnyomáscsökkentő, a ráncosodó bőrre pakolás formájában alkalmazzák eredményesen. Főétkezés után 2–3 órával ajánlott fogyasztani azoknak, akiknek székrekedéses panaszuk van, mivel aktivizálja a renyhe beleket.
