Többségében pozitív reakciók követték a csütörtök este született megállapodást, amelynek célja Görögország megmentése és az eurózóna válsága elmélyülésének megakadályozása. A súlyos államadóssággal küzdő országok megítélése javult a görög egyezség után, ám némely elemzők szerint az első kedvező piaci visszajelzések ellenére már nem lehet megállítani a válság terjedését.
Az eurózóna kormányfői elégedetten nyilatkoztak a Görögország kimentéséről szóló csütörtöki megállapodásról, a piaci vélemények azonban megosztottak. Akadt elemző, aki szerint kisebb összeget szántak a mentőcsomagba, mint azt előzetesen várták, a piaci jelzőszámok azonban a feszültség enyhülését mutatják. Az euró erősödött a dollárral szemben, a görög kockázat értékelése pedig csökkent.
A megállapodás több fontos elemből áll. Az egyik, hogy egy újabb, 109 milliárd eurós mentőcsomagot állítanak össze Görögország számára a tagállamok és a Nemzetközi Valutaalap. A másik, hogy bevonják a mentőakcióba a görög állam hitelezőit is, méghozzá úgy, hogy ők vállalják, később – és várhatóan kisebb kamattal – kapják vissza a görögöknek nyújtott hitelüket. Ez lényegében Görögország fizetésképtelenségének elismerése, bár az uniós vezetők tartózkodtak ennek kimondásától.
A görögök újabb kimentése kompromisszumokra épül, amelyben a felek mindegyikének engednie kellett álláspontjából, írta a Wall Street Journal amerikai gazdasági lap internetes kiadása. Az Európai Központi Bank elnökének célja a fizetésképtelenség elkerülése volt, a lap szerint ezt a küzdelmet elveszítette. Angela Merkel kancellár a német érdekek szerint szerette volna elkerülni, hogy újabb "csekket" kelljen írnia az eladósodott országok számára, Nicolas Sarkozy francia elnök pedig nem tudta elérni, hogy a bankok megadóztatása révén finanszírozzák az újabb segélycsomagot.
Alapműveletek milliárdokkal
A 109 milliárdos mentőcsomag mellett Görögország kötvényeket cserél és vásárol vissza 50 milliárd euró értékben, amellyel csökken a görög adósságszint. A csomagban összesen 50 milliárd euró értékben a magánszektor is részt vesz. A 109 milliárdos közvetlen pénzügyi segítség nagyságrendileg megegyezik az első, 110 milliárdos mentőövvel. Görögország, Írország és Portugália hiteleinek futamidejét közben 7 évről 15 évre emelik, miközben a kamatot 3,5 százalékra csökkentik.
A csütörtöki döntés további része, hogy a 440 milliárd eurós mentőalap (Európai Pénzügyi Stabilitási Eszköz) kötvényvásárlásba kezd az adóssággal küzdő országok (Görögország mellett Olaszország, Portugália, Írország, Spanyolország) megsegítésére. Az alap mostantól a korábbinál rugalmasabban és szabadabban nyújthat segítséget a nehéz helyzetben lévő tagállamoknak, mivel már a piaci finanszírozás leállása előtt is vásárolhat majd az országok kötvényeiből. Emellett részt vesz a bankok feltőkésítésében is, az Equilor pénzügyi tanácsadó elemzése szerint körülbelül 25 milliárd euró értékben. A múlt pénteken nyilvánosságra hozott európai banki stresszteszt szerint nyolc bank bukna el egy újabb válsághullámban. Ezt az átalakítást nevezte úgy Nicolas Sarkozy francia elnök csütörtök este, hogy egy "európai valutaalap" jön létre, párhuzamot vonva a Nemzetközi Valutaalappal.
Egyelőre kérdés, hogy a nagy amerikai hitelminősítők beváltják-e korábbi figyelmeztetésüket, és a magánkézben lévő pénzügyi intézmények bevonása miatt csődnek értékelik-e a megállapodást. A Fitch Ratings júniusban közölte, hogy a magánvállalatok bevonása a csomagba gyakorlatilag államcsődöt jelentene, akár önkéntesen, akár kényszerűen történik. Jean-Claude Trichet (képünkön), az Európai Központi Bank elnöke a csúcs után úgy vélte, hogy a magánszektor részvételére kitalált megoldás nem számít hiteleseménynek, ám hozzátette: a csütörtöki megállapodással az euróövezet a részleges fizetésképtelenség esetére is felkészült, nem érheti meglepetés. Az EFSF-től kapott hitelből kötvényeket vásárolhat vissza Görögország, amely 12,6 milliárd euróval csökkenti az ország adósságát. Suppan Gergely, a Takarékbank vezető elemzője szerint ez csődeseménynek számítana, ezért a tagállamok garanciát vállaltak az újabb kötvényekre.
Enyhülő nyomás a piacon
A csütörtöki csúcstalálkozót hatalmas várakozás övezte, az első piaci reakciók azonban enyhülő nyomásról árulkodnak. Az euró szinte azonnal több mint 1,6 százalékkal erősödött a dollárhoz képest. Tegnap reggel az euró először gyengült (1,442 dollárról 1,439 dollárra), majd hirtelen újra erőre kapott, és 1,441 dollárig erősödött. Az euró erejében nagy szerepe van annak is, hogy a befektetők figyelme az Egyesült Államok felé fordul, ahol a republikánus többségű kongresszus és a demokrata Obama-kormány továbbra is tárgyal az amerikai adósság csökkentésének módjáról, ez pedig gyengíti a dollárt.
A görög, az olasz és a spanyol alapok erősödtek, a görög államkötvény hozama több mint 400 bázisponttal csökkent. A görög államcsőd valószínűségét mutató csődkockázati biztosítás értéke (cds) 2000 pont közelébe csökkent péntekre, miközben hétfőn még 2500 pont fölött járt. (Minél alacsonyabb az érték, annál kevesebb pénzbe kerül biztosítást kötni államcsőd esetére.) A többi, jelentős adóssággal küzdő ország megítélése is javult. A hét elején még 325 pont fölött járó olasz cds-mutató 250 pont közelébe, a 400 pontot közelítő spanyol cds 300 pont közelébe, a hétfőn 1200 pont körül járó ír és portugál mutató 950 pont alá süllyedt.
Az Equilor pénzügyi tanácsadó elemzői szerint a piaci hangulatnak pozitív lökést adott, hogy a csütörtöki piaci pletykákkal ellentétben mégsem döntöttek adósság-elengedésről, vagyis az uniós vezetőknek nem sikerült lenyelniük a keserű pirulát. Akadt azonban elégedetlenségről szóló nyilatkozat is. Jonathan Loynes, a londoni Capital Economics vezető közgazdásza szerint a csomag nem hoz jelentős mértékű apadást Görögország adósságállományában, és vélhetően a befektetők is csalódottak lesznek, hogy nem növelték a mentőalap mértékét. "Kétségeink vannak afelől, hogy ez a csomag egymagában meg tudja akadályozni, hogy az adósságválság tovább mélyüljön a következő hónapokban" – fogalmazott.
A Bloomberg gazdasági hírügynökség írása a magánkézben lévő szereplők bevonását emelte ki. Az írás szerint Angela Merkel német kancellárnak és szövetségeseinek sikerült véghezvinni azon törekvésüket, hogy bevonják a befektetőket a pénzügyi kisegítés társfinanszírozóinak, miután a szavazók már visszautasították a pazarló népekre fordítandó kiadások növelését. A Bloomberg internetes oldala idézi Marco Vallit, az Unicredit elemzőjét, aki szerint a bejelentett intézkedések önmagukban nem oldják meg a görög gondokat. Állítása szerint a csomag a lehető legjobb feltételeket kínálja Görögországnak és a többi periférián lévő országnak, hogy "rendbe tegyék a házuk táját, és csökkentsék a válság továbbterjedésének kockázatát."
Elégedett politikusok
A brüsszeli találkozót követően Angela Merkel német kancellár úgy fogalmazott, hogy az euróövezet most megmutatta, kemény idők nehéz kihívásaival is szembe tud szállni. Szerinte két területen, a görög adósság kezelésében és a versenyképesség javításában is jelentősen sikerült előrelépni. Mark Rutte holland miniszterelnök szintén a csomag átfogó jellegét méltatta, kiemelve a magánszektor jelentős mértékű bekapcsolódását, a rendszer rugalmasabbá válását és a feltételességet. Azt is fontosnak nevezte, hogy minden euróövezeti vezető egyetért abban: fokozni kell az együttműködést, hogy elkerüljék a jövőbeni válságokat.
A görög Jeórjiosz Papandreu kormányfő azt emelte ki, hogy a mostani lépéseknek köszönhetően láthatóvá vált egy olyan út, amelynek során a görög nép vállát nyomó terhek is enyhülhetnek. Silvio Berlusconi olasz miniszterelnök, akinek országa a pénzügyi piacok gyanúja szerint szintén a mutatottnál súlyosabb helyzetben van, a program szolidáris jellegét emelte ki, azt, hogy az eurózóna nem hagyja magára egyetlen államát sem.
Elismeréssel szóltak a csütörtöki döntésekről az uniós intézmények vezetői is. Herman Van Rompuy, a kormányfői tanács elnöke szerint közös válaszokat sikerült találni egy fenyegető válsághelyzetre, José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke pedig azt hangoztatta, hogy hiteles csomagról született döntés.
Görög Marshall-terv
Egy európai Marshall-terv létrehozása is felbukkant a találkozó előtt kiszivárgott tervekben, amely szerint az uniós strukturális alapok forrásait az európai gazdaságok fejlesztésére fordítanák. Mint ismeretes, a második világháború után az amerikai George Marshallról elnevezett program juttatott forrást Európa újjáépítésére. A csütörtökön elfogadott intézkedési csomag pontjai közt a Marshall-terv kifejezés már nem szerepel, de az igen, hogy az Európai Bizottság "munkacsoportot hoz létre, amely a görög hatóságokkal együttműködve átcsoportosítja a görög strukturális alapokat úgy, hogy azok a versenyképesség, a növekedés, a munkahelyteremtés és a képzés céljait szolgálják". A közlemény szerint a bizottság "rendkívüli szakmai segítséget" nyújt Görögországnak a reformok végrehajtásában.
