Zajos hétvégére készült a Szabó Kati Sportcsarnok. Az utánpótlás-válogatott edzőtáborozása a befejezéshez közeledett, s egy úgymond kézilabda-hétvégével akarta zárni szentgyörgyi tartózkodását...
...ezért meghívta a Brassói Rulmentul és a Bákói MSC újdonsült szuperligás csapatát, mely egyébként Szentgyörgyre tervezte a bajnokság előtti edzőtáborát (nem véletlenül – ezt már csak zárójelben mondom –, hiszen az "újonc" edzője a tavasszal még Szentgyörgyön tevékenykedő Gabriela Manea, tehát létezik egyfajta kötődés is, mely nem utolsósorban a sportcsarnok kitűnő játékfelületének, más adottságainak az érdeme); az MSC csapata egyelőre szűkre szabott keretével igyekezett túllépni a minden kezdést kísérő izomlázon, s gondolatban a hétvégére ígért újoncokra (a Brassói SCM-Rulmentul fiatal, tehetséges játékosairól van szó) számítva abban reménykedett, hogy a nagyok mellett játéklehetőséghez jut. Mind a brassói, mind a bákói együttesnek lesz egy második csapatra való játékosállománya, na meg aztán ilyen felkészülési "tornán", ahol elsősorban a játék számít, akár az első hét is beszáll még harminc-negyven percre. Jól számított.
Az MSC pénteki, azaz a "torna" előtti utolsó edzését Mihaela Crăcan Blaga, az U-válogatott egyik edzője vezette, na persze Jancsó Gábor segédedző társaságában. A keret nem volt túl nagy, a már megszokott kilenc játékos – Larisa Comşa kapus, Anca Ţigănaşu, Diana Şandru, Alexandra Sandu, Roxana Marin, Dénes Krisztina, Molnár Enikő, Pál Klaudia, Czintos Ágota mezőnyjátékosok – szorgoskodott a pályán, teljesítve maradéktalanul Blaga mesternő utasításait, kijelölt feladatait. Amíg az edzőnő magyarázott, szemléltette a mozgásokat, Jancsó tanár úr elmondta: – Még egyelőre kilencen vagyunk, de kitartóan várjuk Szentgyörgy egykori játékosait is a holnapra már beígért brassóiak mellett. A jövő hétre összejön egy tizennégy tagú játékoskeret, s akkor már minden edzésen úgy edzhetünk, ahogy azt a nagykönyvben megírták. De hangsúlyozom, a szentgyörgyi kézilabdások előtt mindig nyitva a csapat ajtaja.
Az edzés végén a csapat leendő új edzője is csatlakozott hozzánk.
– Sokat nem tudok mondani – így Mihaela Crăcan Blaga –, mert még nem tudom, hogy tartanak-e igényt munkámra, tehát hogy itt maradok-e Szentgyörgyön, ebben a szép, tiszta városban, csodálatos környezetében. Délután ülünk le tárgyalni az igazgató úrral, remélem, jó döntést hozunk.
– Azt mondták is a klubnál, hogy a keretet ki kell még egészíteniük egy kapussal is, mire megszólalt egy másik hang: Minek azt, hiszen itt van Blaga, a világot járt kapus, s ő ezt a kérdést is megoldja...
Mihaela mosolygott a szavak hallatán, majd higgadtan hozzátette: – Kapus voltam, az nem vitás, s ha valami rendkívüli dolog adódna, természetes, hogy a csapat segítségére lennék. Na de azért maradjunk abban, hogy most már mindenekelőtt edző vagyok, Comşa pedig kitűnő kapus.
– Mivel a tervekről egyelőre nem beszélgethetünk, kérem, mutatkozzon be a szentgyörgyi szurkolótábornak, sportbarátoknak.
– Jászvásáron születtem 1971. július 7-én. Szülővárosomban kezdtem el kézilabdázó-pályafutásomat Benjamin Lupar edző irányításával. Első A-osztályos csapatom a Jászvásári Terom volt, aztán következett a Galaci Acél, a Zilahi Silcotub, a magyarországi Dunaferr, a Brassói Rulmentul, a Galaci Acél... Közben férjhez mentem Zilahra. Hosszúnak tűnő játékos-pályafutásom végére egy sérülés tett pontot.
– Ilyen sok csapattal, gondolom, szép éremgyűjtemény is összejött, az emlékekről nem is beszélve.
– Van két román bajnoki címem – egy a Silcotubbal, egy a Rulmentullal –, három magyar bajnoki aranyérmen a Dunaferrel, két-két Román, illetve Magyar Kupa-győzelmem, egyszer játszottam a Dunaferrel a Bajnokok Kupájának döntőjében, egyszer pedig az elődöntőjében és egyszer a Kupagyőztesek Kupájában, egyszer pedig Challenge Kupát nyertem a Rulmentullal. Ehhez a sikersorozathoz kapcsolódik egy sokkal gazdagabb élménytár. Na persze, jó lett volna még egy olimpiai szereplés, egy világbajnoki... na de ami tőlem kimaradt, remélem, azt begyűjtik tanítványaim.
– Ha összejön a szerződés...
– Úgy fogok dolgozni, hogy minden tekintetben megfeleljek a szentgyörgyi kézilabda-hagyományoknak. Tudom, ismerem, az szép és gazdag.
A Barátság Kupa címet kapott hét végi kézilabdatorna eredményei: Rulmentul–U-válogatott 36–29, Sepsiszentgyörgyi MSC–Bákói MSC 22–36 (bemutatkoztak az újoncok, a négy mezőnyjátékos és egy kapus), U-válogatott–Bákói MSC 30–22 és Bákói MSC–U válogatott 30–26.
Az újoncok jó benyomást keltettek, s ez fontos, hiszen azt jelenti, hogy hétfőtől már tizennégy tagú kerettel készülhet az MSC a Mihaela Blaga–Jancsó Gábor edzőpáros irányításával. Ezt azt jelenti tehát, hogy létrejött a klub és az edzőnő közötti szerződés, s új edzője van a klubnak. Jó munkát, MSC! (áros)
