Mindkét bogyós (ál)termésű gyümölcsünk őshonos Eurázsia és Észak-Amerika területén. Ezért és táplálkozási értékeiket ismerve érthetetlennek tartom, hogy a házi művelésű gyümölcsösökön kívüli, nagybani termesztésük élelmiszer-ipari feldolgozás céljából nem jellemző, mint több ismert bokorgyümölcsünké.
A köszméte (egres) számos vadfaja és alfaja szolgált a jelzett termesztett variáns kialakítására, s attól függően, hogy a nemesítés milyen célt követett, vannak változatai a bokor jellege, a tüskés vagy csupasz ágak kialakítása, a gyümölcs színe, érésideje stb. szerint. Így aztán a köszmétének, bármennyire is hihetetlennek tűnik, ma már több mint ötezer fajtáját tartják számon. Nagybani szüretelése félig érett, zöld bogyós állapotban történik, mert csak így szállítható, tárolható. A pirosasra érett bogyó ugyan édes, de lágysága miatt romlékonnyá válik.
Vegyi összetétele: víz 82,7, fehérje 0,6, zsír 0,4, cukor 5,7, cellulóz 3,8 százalék. Amit kevesen értékelünk: a köszméte C-vitamin-tartalma valamennyi hazai termesztésű gyümölcsünkét felülmúlja! Csak összehasonlításképp: míg az alma 100 grammjában 50 mg C-vitamin van, addig a nyers, érett köszméténél 100–300 mg. A zölden szedett és így fogyasztott köszméte azonban az alacsonyabb határérték alatti, nagyszerű vitaminértékéből tovább veszít például levesként.
A tüskementes ág és szőrtelen egresbogyó kedveltebb gyümölccsé, utóérésre való képessége szerethetőbbé tette. Energiaértéke kevés (38 kcal 100 g-ban), felhasználása sokoldalú. A puha, piros egres nyersen kitűnő ízű gyümölcs, levesként nem egészen éretten használjuk, mártásnak, dzsemnek, lekvárnak néha magtalanná passzírozva főzik. Vitaminértékét megőrző készítmény a szörp és a bor, melyek egészségünket is óvják megfázás, láz esetén. Antioxidánsként szervezetünk immunrendszerét segíti, csökkenti a triglicerid- és koleszterinszintet, a vese- és hólyagbántalmak ellen is hatékony.
Kerti ribiszke. Több faja és alfaja, változata létezik a nemesítők jóvoltából. Színét tekintve van fehéressárga, vörös (a leggyakoribb), fekete. Az egres után a legmagasabb a C-vitaminja. Egy kg ribiszkében 6 g fehérje, 70 g szénhidrát, 7 g szerves só és 43 g rost található. Felhasználása szintén sokoldalú, dzsem, lekvár, leves, mártás, szörp, bor készül belőle. (Amíg az esztelneki téesz feketeribiszke-ültetvénye megvolt, bora országos hírűvé vált Könczei József mérnöknek is köszönhetően. Sajátos íze összetéveszthetetlen, jómagam is kóstolgattam annak idején.)
Gyógyhatását már az ókorban ismerték. Sikerrel tartja kordában a magas vérnyomást. Hátráltatja az érelmeszesedést, ellenőrzi a koleszterinszintet. Dr. Zágoni Elemér ma már nyugdíjas csíkkarcfalvi gyógyszerész fekete ribizli gyümölcséből és leveléből kivont több gyógyhatású készítményt dolgozott ki a vashiányos vérszegénység ellen (Ribifer), a magas vérnyomás ellen (Hiporib tabletta), és számos gyógyteát, amelyet könyvében (A fekete ribiszke, Alutus Könyvkiadó, 2005) tesz közzé.
