Amerikai aggodalom

2011. július 28., csütörtök, Világfigyelő

Aggodalmát fejezte ki a magyar alkotmányozással, a média helyzetével és az egyházügyi törvénnyel kapcsolatban Thomas Melia amerikai helyettes külügyi államtitkár a képviselőház külügyi bizottságának európai és eurázsiai ügyekkel foglalkozó meghallgatásán. A magyar kormány nem ért egyet Thomas Melia következtetéseivel, amelyek a kabinet szerint felületes információk és rosszindulatú torzítások eredményeként születtek.

Thomas Melia, aki az amerikai külügyi tárca demokráciával és emberi jogokkal foglalkozó irodájának vezetője, rámutatott, hogy a jelenlegi "egypárti" magyar kormány arra használja fel példátlan kétharmados parlamenti többségét, hogy olyan változtatásokat foglaljon bele az alkotmányba, amelyek megszilárdíthatják hatalmát, korlátozzák a fékeket és ellensúlyokat, és megbénítják a jövő demokratikus kormányait az új politikai, gazdasági és társadalmi kihívások hatékony kezelésében. Példaként hozta fel, hogy a kormány a kormánypárthoz igazodó tagokra cserélte le a médiafelügyeleti testület tagjait, amelyet felruházott a rendeletalkotás és a súlyos bírságok kiszabásának jogával az általa "kiegyensúlyozatlannak" és "az emberi méltóságot sértőnek" minősített híradásokkal kapcsolatban. Melia szorgalmazta, hogy a magyar kormány mérsékelje a változások ütemét, legyen befogadóbb, és korlátozza a csak kétharmados többséggel megváltoztatható sarkalatos törvények által szabályozandó kérdések körét. A helyettes államtitkár külön kérte az egyházügyi törvény gondos átgondolását, amely 14 kivételével előírja a vallási csoportok újbóli be­jegyeztetését. Melia hangsúlyozta, hogy az Egyesült Államok az elkövetkező hónapokban folytatni fogja a széles körű párbeszédet Magyar­országgal, miközben a kormány az új alkotmány megvalósításán dolgozik.
Kovács Zoltán kormányzati kommunikációért felelős államtitkár nyilatkozatában úgy fogalmazott, a magyar kormány csalódással értesült Thomas Melia nyilatkozatáról, amely Magyarország egypárti kormányának bemutatásával kezdi nyilatkozatát, holott a magyar kabinetet két pártból álló szövetség vezeti, amelynek tagjai a Fidesz Magyar Polgári Szövetség és a Keresz­ténydemokrata Néppárt. A kormány képviselője hangsúlyozza: az új magyar alkotmány tökéletesen illeszkedik az európai normákhoz és standardokhoz, az Európa Tanács Velencei Bizottsága szerint pedig "egy, a demokrácián, a jog uralmán és az alapvető jogok védelmén alapuló alkotmányos rendet hoz létre". Kovács Zoltán emlékeztet, az Európai Bizottság tüzetesen megvizsgálta a magyar médiatörvényt, majd néhány apró kiegészítés után megállapította, hogy összhangban áll az európai jog- és normarendszerrel. Az új magyar egyházi törvény – a magyar alkotmánnyal párhuzamosan – elismeri az egyén teljes és elidegeníthetetlen jogát vallása megválasztására és hite szerinti gyakorlására mind egyénileg, mind kollektíven – fejti ki az államtitkár. Kiemeli: az állam ugyanakkor elismer 14 egyházat, amelyek szerteágazó és társadalmilag jelentős oktatási és humanitárius tevékenységük miatt megkülönböztetett állami támogatásban részesülhetnek. A vallásszabadság atmoszféráját a legkevésbé sem érinti az egyházi szervezetekről szóló törvény, hiszen a vallásszabadság olyan alapvető emberi jog, amely a legmagasabb fokon élvez védettséget, az alkotmányban – fűzi hozzá.

Hozzászólások
Támogassa a Háromszéket! Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Szavazás
Mit gondol, véget ér-e idén az ukrajnai háború?









eredmények
szavazatok száma 503
szavazógép
2011-07-28: Nemzet-nemzetiség - Kádár Gyula:

Több ízben megszámláltattunk... (Októberben népszámlálás)

Hamis statisztika az 1919-es béketárgyalásokon
1920-tól, miután az erdélyi magyarság román uralom alá került, az uralkodó nacionalista elit többször megpróbálta leválasztani a székelymagyar népcsoportot a magyar nemzet testéről. A cél természetesen nem az volt, hogy a székelység mint őshonos nép önrendelkezéshez jusson! A törekvés egyértelmű: minél kevesebb legyen a magyarok száma, hogy ha a szükség úgy hozza, érvelni lehessen vele.
2011-07-28: Világfigyelő - :

A nyelvhasználati törvény alkalmazását sürgetik (Szlovákia)

Nyílt levélben szólította fel Rudolf Chmel szlovák kisebbségügyi és emberjogi miniszterelnök-helyettest egy révkomáromi városi képviselő: tegye meg a szükséges lépéseket, hogy a közelmúltban elfogadott kisebbségi nyelvhasználati törvény értelmében az emberek életét, egészségét, biztonságát és vagyonát veszélyeztető feliratok mihamarabb a kisebbségek nyelvén is megjelenjenek.