Aggodalmát fejezte ki a magyar alkotmányozással, a média helyzetével és az egyházügyi törvénnyel kapcsolatban Thomas Melia amerikai helyettes külügyi államtitkár a képviselőház külügyi bizottságának európai és eurázsiai ügyekkel foglalkozó meghallgatásán. A magyar kormány nem ért egyet Thomas Melia következtetéseivel, amelyek a kabinet szerint felületes információk és rosszindulatú torzítások eredményeként születtek.
Thomas Melia, aki az amerikai külügyi tárca demokráciával és emberi jogokkal foglalkozó irodájának vezetője, rámutatott, hogy a jelenlegi "egypárti" magyar kormány arra használja fel példátlan kétharmados parlamenti többségét, hogy olyan változtatásokat foglaljon bele az alkotmányba, amelyek megszilárdíthatják hatalmát, korlátozzák a fékeket és ellensúlyokat, és megbénítják a jövő demokratikus kormányait az új politikai, gazdasági és társadalmi kihívások hatékony kezelésében. Példaként hozta fel, hogy a kormány a kormánypárthoz igazodó tagokra cserélte le a médiafelügyeleti testület tagjait, amelyet felruházott a rendeletalkotás és a súlyos bírságok kiszabásának jogával az általa "kiegyensúlyozatlannak" és "az emberi méltóságot sértőnek" minősített híradásokkal kapcsolatban. Melia szorgalmazta, hogy a magyar kormány mérsékelje a változások ütemét, legyen befogadóbb, és korlátozza a csak kétharmados többséggel megváltoztatható sarkalatos törvények által szabályozandó kérdések körét. A helyettes államtitkár külön kérte az egyházügyi törvény gondos átgondolását, amely 14 kivételével előírja a vallási csoportok újbóli bejegyeztetését. Melia hangsúlyozta, hogy az Egyesült Államok az elkövetkező hónapokban folytatni fogja a széles körű párbeszédet Magyarországgal, miközben a kormány az új alkotmány megvalósításán dolgozik.
Kovács Zoltán kormányzati kommunikációért felelős államtitkár nyilatkozatában úgy fogalmazott, a magyar kormány csalódással értesült Thomas Melia nyilatkozatáról, amely Magyarország egypárti kormányának bemutatásával kezdi nyilatkozatát, holott a magyar kabinetet két pártból álló szövetség vezeti, amelynek tagjai a Fidesz Magyar Polgári Szövetség és a Kereszténydemokrata Néppárt. A kormány képviselője hangsúlyozza: az új magyar alkotmány tökéletesen illeszkedik az európai normákhoz és standardokhoz, az Európa Tanács Velencei Bizottsága szerint pedig "egy, a demokrácián, a jog uralmán és az alapvető jogok védelmén alapuló alkotmányos rendet hoz létre". Kovács Zoltán emlékeztet, az Európai Bizottság tüzetesen megvizsgálta a magyar médiatörvényt, majd néhány apró kiegészítés után megállapította, hogy összhangban áll az európai jog- és normarendszerrel. Az új magyar egyházi törvény – a magyar alkotmánnyal párhuzamosan – elismeri az egyén teljes és elidegeníthetetlen jogát vallása megválasztására és hite szerinti gyakorlására mind egyénileg, mind kollektíven – fejti ki az államtitkár. Kiemeli: az állam ugyanakkor elismer 14 egyházat, amelyek szerteágazó és társadalmilag jelentős oktatási és humanitárius tevékenységük miatt megkülönböztetett állami támogatásban részesülhetnek. A vallásszabadság atmoszféráját a legkevésbé sem érinti az egyházi szervezetekről szóló törvény, hiszen a vallásszabadság olyan alapvető emberi jog, amely a legmagasabb fokon élvez védettséget, az alkotmányban – fűzi hozzá.
