Szemelvények a hatodik osztályos állattankönyvből.
A mezei nyúl a házinyúltól eltérően vadon élő állat, mindenhol megtalálható... erre utal a közmondás: nem tudni, honnan ugrik ki a nyúl.
A szarvasmarha... lábai nem túl hosszúak, de elég erősek ahhoz, hogy a testsúlyát elbírják... Rendszerint lépésben jár, de szükség esetén gyorsan szalad, és nagyokat ugrik... A borjú gyorsan nő, nemtől függően üsző, illetve tinó vagy bika lesz belőle.
A teve... Hátán egy vagy két nagy púp van. Amikor az állat gyengén táplálkozik, púpja kisebb. Ha az állat jól táplált, púpja kemény, amikor éhezik, púpja megpuhul. Mielőtt a sivatagba indulnának a tevékkel, az emberek ellenőrzik a púp keménységét.
A sertésnek... kicsi, felkunkorodott farka van. Ha a sertés nyugodt, röfög, ha bajban van, visít... Nagyon falánk, egész nap lehajtott fejjel jár, élelem után kutatva.
Az elefánt békés állat. Nem támadja meg sem az embert, sem más állatokat.
A kakukk... Az ágon ülve szárnyait kissé leereszti, farkát könnyedén feltartja, és begyét felfújva saját nevét kiáltja: kakukk.
A harcsa... Ha egy békés hal fűnek vélve megfogja bajuszát, a harcsa rágatlanul lenyeli.
Az ember eredete... Az éghajlat kezdett lehűlni, ezért az erdők megritkultak, és sok majom elpusztult, mert nem talált elég élelmet a fákon. Mások tovább éltek, de arra kényszerültek, hogy leszálljanak a földre...
(Íme az emberiség első nagy tévedése. Nem véletlenül született tehát az alábbi táncdalszöveg: Fölmásztam egy jó nagy fára. Lejöjjek, vagy ne jöjjek?)
1970. december 31.
