Július 20–26. között Sepsiszentgyörgyön a Kós Károly Iskolaközpont dísztermében inkább a gyakorlásra, mint elméleti ismeretek továbbadására hangsúlyt fektető szeminárium zajlott Giulia Liebendörfer, a dr. Marshall B. Rosenberg által kidolgozott erőszakmentes kommunikációs módszer svájci előadójának és trénerének vezetésével.
A rendezvényt a Pedagógusok Háza és a Kós Károly Iskolaközpont, valamint a polgármesteri hivatal támogatta, az ellátásban segítséget nyújtott a Don Don pizzéria, a Bástya étterem és a Covalact Rt.
Rosenberg a múlt század 70-es éveiben dolgozta ki módszerét, mely a megszokott mintáktól eltérően nem a vádaskodásra, védekezésre vagy az elhallgatásra, hanem a kommunikáló személy magával és a vele tárgyaló személlyel szembeni őszinteségre és együttérzésre/empátiára helyezi a hangsúlyt.
A módszert nagyon jó eredménnyel alkalmazták számos konfliktuszónában folytatott béketárgyalásokon, az izraeli–palesztin tárgyalások idején vagy az utóbbi évtizedben Szerbiában és a Nyugat-Balkán területén, ahol többek között számos iskola kért, kapott és foglalkoztatott kommunikációs szakértőt. Mindezen sikerek ellenére az erőszakmentes kommunikáció elsősorban mégis a mindennapi életünkben előforduló félreértések, támadások, védekezések, elhallgatások feloldására, tisztázására, a mindennapi munkahelyi, családi értekezés élővé tételére szolgál azáltal, hogy kézzelfogható, egyszerű algoritmus alapján megtanít a magunk és mások érzéseire, érzékenységére figyelni. Segít abban, hogy ne bántóan, hanem világosan, a másik félnek érthetően, de őt nem megsértve el tudjuk mondani, meg tudjuk fogalmazni igényeinket, szükségleteinket, és találjunk mindkét fél számára előnyös megoldást.
A hétköznapokban, ha nem azt kapjuk valakitől, amit szeretnénk, hajlamosak vagyunk azért az illetőt kritizálni, elítélni, megbélyegezni, például "lustának", "figyelmetlennek", "rossz modorúnak" titulálni. Ez a tanult és sokunkban mélyen gyökerező kommunikációs séma azonban védekezésre, ellentámadásra készteti a partnerünket, így nem segíti elő az építő párbeszédet. Az erőszakmentes kommunikáció modellje szerint hatékonyabb kommunikációhoz vezet, ha jóhiszemű, kíváncsi érdeklődéssel fordulunk a másik ember számunkra esetleg bántó megnyilvánulása felé, hogy ezáltal átérezhessük, milyen megbántottság és kielégítetlen igény készteti őt erre a viselkedésre. Saját magunkért való kiállásunk során a legcélszerűbb világosan és őszintén, a jelenre vonatkoztatva megfogalmazni igényeinket, mert ez az, amire a partnerünk konstruktívan tud reagálni.
A modell arra ösztönöz, hogy túllépjünk az ítéletalkotáson és megbélyegzésen, ehelyett az ellenünk megnyilvánuló ítéletekben halljuk meg azt, hogy milyen megbántottság, kielégítetlen igény késztet másokat arra, hogy elítéljenek bennünket. Ilyenkor a sértődést, félelmet félretéve arra koncentrálunk, vajon mik a partnerünk vágyai, igényei.
Csíki László
