A hivatalos szlovák történetírás a magyar erőszak áldozataiként tartja számon a csernovái áldozatokat, a hazafias szlovák politika pedig minden lehetséges alkalommal ,,a vérengző magyar virtus" bizonyítékaként emlegeti fel a tragédiát. A lex Hlinka a ,,második fejezete" annak a sorozatnak, amelynek kezdeteként az SNS szorgalmazására a szlovák parlament nem magyar nemzetiségű honatyái határozatban mondták ki a szlovákiai magyarok II. világháború utáni jogfosztásához törvényi alapot teremtő Benes-dekrétumok érinthetetlenségét.

Bocsánatkérésre vár Lech Kaczynski

Szinte teljesen eltűnt a nyilvánosság elől Lech Kaczynski lengyel elnök azóta, hogy a múlt heti parlamenti választásokon konzervatív pártjának ellenlábasa, a jobboldali liberális Polgári Platform (PO) aratott győzelmet. Az államfő ikertestvérének, Jaroslaw Kaczynski miniszterelnöknek a választási veresége óta az elnöki hivatal erejéből mindössze két sovány közleményre futotta. Lech Kaczynski mindmáig nem állt ki a nyilvánosság elé, hogy elmondja, mikorra tervezi az új kormány beiktatását. Az elnök viselkedésére a leköszönő kormányfő adott magyarázatot, amikor az államfő nevében bocsánatkérést követelt Donald Tusktól, a PO vezetőjétől, azt hangoztatva, hogy ez feltétele miniszterelnöki beiktatásának. Mint azt Jaroslaw Kaczynski kifejtette, az elnök sértve érzi magát a PO-nak a kampányban tanúsított ,,faragatlan" magatartása miatt, ezért ,,az illem" azt diktálja, hogy Tusk kérjen bocsánatot az államfőtől.

Vajdasági házösszeírások

A Vajdasági Magyar Szövetséget változatlanul aggasztja, hogy a szerb rendőrség összeírja a Vajdaság területén található lakatlan házakat — jelentette ki tegnap újvidéki sajtóértekezletén Pásztor István, a legnagyobb délvidéki magyar párt elnöke. A vajdasági magyar politikusok hetek óta rendszeresen felvetik az összeírás kérdését, mert attól tartanak, hogy az üres házakba — az EU-vízumkönnyítés fejében — Szerbiába visszatoloncolandó menekülteket, a folyamatosan ismétlődő megfogalmazás szerint ,,főleg koszovói romákat" telepítenek.

Moszkva összehangolná az EU-val a válságmegoldásokat

Oroszország kész arra, hogy az EU-val összehangoltan keresse a kiutat az iráni és a koszovói válságból — jelentette ki tegnap Vlagyimir Putyin orosz elnök a portugáliai EU—orosz csúcsértekezlet után. A Mafrában tartott találkozó után Putyin úgy vélekedett, az energiabiztonság érdekében Moszkvának és Brüsszelnek előre jelző rendszert kell kiépítenie, amely energiaválság esetén információkat szolgáltatna az orosz energiahordozók szállításáról és keresletéről. Putyin javaslatot tett az emberi jogok kérdésével foglalkozó kétoldalú orosz—EU bizottság létrehozására, az uniós tárgyalópartnerek pedig üdvözölték a kezdeményezést — közölte a csúcsértekezlet után José Socrates portugál miniszterelnök, az EU soros elnöke.

Irán más, mint Irak

A washingtoni Fehér Ház elutasította tegnap, hogy bármilyen párhuzamot lehetne vonni az Egyesült Államoknak az iraki háborúhoz vezető és az Iránnal szemben folytatott politikája között, és leszögezte: az amerikai kormány ,,teljesen elkötelezett" az iráni atomválság diplomáciai úton való megoldása mellett, noha fenntartja a katonai lépés eshetőségét. ,,Nem hiszem, hogy bármilyen párhuzamot vonhatnánk, és már több ízben elmondtuk, hogy elkötelezettek vagyunk a diplomáciai folyamat továbbvitele mellett. Meghozunk minden olyan kétoldalú intézkedést, amelyet a hatékonyság érdekében meghozhatunk, és többoldalú alapon is azon vagyunk, hogy Iránnal szemben hatékonyan lépjünk fel" — jelentette ki Tony Fratto fehér házi szóvivő sajtóértekezletén az Irán elleni újabb amerikai szankciókat firtató kérdésekre válaszul.