Szerencsejátékot mindig játszottak. A rómaiak például kockáztak és gladiátorokra fogadtak. Európában az első szabályozott sorsjáték Flandriából származik, 1444-ből, majd Münchenben társsorsjegyek árusítását vezetik be 1504-ben.
A lottót, amely magyarul részesedést jelent, először Velencében kezdték játszani, ahol arra fogadtak, hogy a húsz jelölt közül melyik öt jut be a városi tanácsba. Fogadást kötöttek a trónörökös világra jöttének napjára is. Genovában, majd egész Itáliában 5/90 lottót játszottak 1750-ben. Magyarországon a 16. századtól játszanak sorsjátékot vásárokon és búcsúhelyeken, Erdélyben 1770-től lottóztak, kis lutrinak nevezték. Amerikában 1800-tól lóversenyekre, birkózásra és ökölvívásra fogadnak. Mindezek mellett nem maradt el a kártyázás, később a rulett sem.
Az Osztrák–Magyar Monarchia 1813-ban a 4193-as császári rendelettel 34 pontba foglalta a mind a lottózók, mind a játékok lebonyolítói számára törvényerővel bíró utasításokat. Alább ezen törvényerejű rendeletekből idézünk:
"Azon tapasztalás, hogy a lotteria jövedelme tárgyában, eddig fenn állott hosszas folyamatú bánásmódja gyakran azt okozta, hogy a játszó publikum mindenkor nem elégítetett ki. Ezen célból ezennel az eddig fenn állott loteria rendeléseket eltörülteknek jelentjük és rendeljük, hogy a jövendőkben mind a mű lotteria jövedelmünk hivatalai, mind pedig a felek a következendő princípium, és feltételekhez tartsák magukat.
1) A számos lotteriában való bevételek az eddig fennállott, és közönségesen tudva levő játék tartása szerint esnek, és négy különböző módon tétetnek, tudniillik melyek határozott huzásokra, meghatározott huzásokra, ámbokra és ternokra.
2) A meg nem határozott huzásra be adott minden pénz feltétel a nyerés történetében tizenegyszerezve, a meghatározott húzásra hatvankétszerezve, egy ámborra kétszáznegyvenszerezve és egy ternokra négyezernyolcszáz szorzót fizetnek.
3) Mindennek határ nélküli szabadsága vagyon, mind a számokat, mind a játszás modját tetszése szerint választani. A játékot a készpénz summájával együtt (mely az egyes lotteria tétele 3 krajcárnál kisebb nem lehet) postaköltség nélkül az illető lotteria hivatalhoz elküldeni, ez által a fogadás contractusát ajánlani, és annak hivatalos helybenhagyását ami nélkül a contractus tökéletességre nem lehet, ki venni.
4) Aki a postaköltséget el akarja kerülni, és a maga játékát valamely lotteria collenstránsra bízza, ennek a kiválasztott számokat, a játszás módját és a pénzbetétel summáját tisztán és világosan elé mondani tartozik, és együtt arra vigyázni, hogy tökéletesen irattassék be az originális listákba, s erre nézve a registrátió után az egész játékot maga előtt olvastassa fel, mert a huzások után mindenkor csak az originális listák tartása szerint lesz a határozás, és a felek részéről teendő olyan feladás mintha más számok játszottattak volna, vagy másféle betétek lettek volna, semmi tekintetbe nem vétetik.
Megtiltatnak a tombolák, és a biribis nevek alatt nevezetes és mindazon játékok melyek a lotteriához hasonlítanak. Tiltva van ezek theátrumokban és szállásokon való játszása...
Végre azon esetekben midőn a lotteria cédulák meghamisítása vagy majmolása által törvénytelen nyerés próbáltatik a büntető törvénykönyv 178-as pontja szerint büntettetnek.
Költ a mű Császári Fő lakó városunkban Bétsben marcius 16-án 1813-ban."
(Sepsiszentgyörgyi Levéltár, Fon. 8. dos. 2088, fil 14–15)
A császári kincstár minden lottóhúzás után tekintélyes jövedelmet könyvelhetett el. Akik szerencsét akartak próbálni, de nem volt készpénzük, arany- és ezüsttárgyakat is betehettek az úgynevezett szerencseládákba, miután felértékelték azokat. Így az egész monarchia területéről sok régi tárgyat vesztegettek el, akik lottóztak. A császári kincstárnak pénzre volt szüksége, mivel már több éve háborúban állt Franciaországgal, és a győzelem alapfeltétele a pénz volt.
Napjainkban a sok szerencsejáték után minden állam tekintélyes pénzösszeghez jut.
