Marosvásárhelyen a Vártemplomba szorult az Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem új chartájának elfogadása elleni, eredetileg a főtérre tervezett tiltakozás, amelynek a főkövetelése, hogy az illetékes minisztérium ne hagyja jóvá a román többségű egyetemi szenátus által megszavazott, a hazai magyar orvos- és gyógyszerészképzést súlyosan diszkrimináló működési szabályzatot.
A követelések között nyomatékosították, hogy az új tanügyi törvény biztosította feltételek között hozzanak létre a romániai felsőfokú oktatásban önálló magyar nyelvű tagozatokat. Ezen belül az anyanyelven folyó orvos- és gyógyszerészképzésnek nemzetstratégiai szerepe is van. A román többségű szenátus döntése pedig visszalépést jelent még az előző állapotokhoz képest is. Mintegy újraelevenedése annak a román nacionalista kurzusnak, amely 1990-ben éppen Marosvásárhelyen az itteni véres vasárnap idején tetőzött.
Jellemző, hogy a polgármesteri hivatal tiltórendelkezése erre az emberi áldozatokat is követelő magyarellenes vandál rebellióra utalt, amikor az esetleges etnikai zavargások megakadályozása végett nem engedélyezték a főtéri tüntetést. Ismét a farkas és a bárány közismert meséjéről van szó, amikor csak mi, bárányszerepbe kényszerített magyarok zavarjuk a román vizeket, akárhol is szeretnénk inni abból a forrásból, amely nekünk, őshonos lakosoknak történeti, etnikai és minden egyéb, az emberi jóérzés és a normális együttélés feltételeinek biztosítása alapján is kijár. Arról nem is szólva, hogy ez a diszkriminatív szenátusi döntés a várost megszálló betelepedettek etikátlan orcátlanságára is vall.
A tiltakozás templomba szorítása nekünk, idősebbeknek azt is eszünkbe juttatja, hogy az 1989-es fordulat utáni első szabad március 15-e megszervezését megakadályozni próbáló bukaresti politikai kommandó, élén az akkor még nem létező Román Hírszerzőszolgálat későbbi vezetőjével, Virgil Măgureanuval, többszöri helikopteres kiszállással próbálta lebeszélni az ünnepség szervezőit arról, hogy a nagy kockázatra való tekintettel a rendezvényt ne köztéren tartsák. A dolgok ismétlődnek: akkor is volt olyan bukaresti (magyar) vélemény, hogy bizonyos helyeken tanácsosabb ezeket a megmozdulásokat a templomok biztonságába menekíteni. Ha akkor ezekre a tanácsokra hallgatunk, meglehet, hogy nemzeti ünnepségeink még ma is a templomok falai közé szorulnának.
A diszkriminatív magyarellenes "csomag", hinni merjük, ráébreszti a marosvásárhelyi magyar politikai, civil és egyházi intézmények vezetőit arra, hogy a városi tanács új összetételét s a polgármester személyét nekik, együttesen és közösen kell eldönteniük.
