Az öreg házat felújította, a szakmunkát mesterekkel végeztette, de a barkácsolást saját kezűleg, feleségével végezte. Tavaly a tetőt rukította, a bontott cserepet, jobb híján, az udvaron tárolta. Az ingatlant egy jó szomszéd figyelmébe ajánlotta arra az időre, amikor a család nem tartózkodik ott.
Egyszer csörgött a telefon, s a szomszéd jelezte, előző éjjel valakik behatoltak, s cserepet jócskán loptak, mert a hiány érzékelhető. Hogy a házból hiányzik-e valami, nem tudja, mert nincs bejárása. A gazda kiment, s tapasztalta: a házban is jártak, valaki megbontotta a tetőt, s a padlásról ereszkedett le a kamrába. Hiányzott a Bosch márkájú elektromos kézifűrésze és fúrópisztolya. Feljelentést tett a zágoni rendőrőrsön, annak munkatársai kiszálltak, helyszíneltek, kihívták a kovásznai bűnügyes kollégát, aki ujjlenyomatokat vett fel, gyanús elemeket fényképezett, végezte a dolgát.
Két nap múlva előkerült a tettes. Nem valamiféle lepattant körzetből származott, nem is a falu hegy felőli végéből, hanem egy másik szomszéd volt! Megtalálták nála a cserepet, melyet, ha elkérte volna, atyánkfia ingyen odaadta volna. A fúrógép a tettes alkalmi munkahelyéről, a fűrészgép a bűntárs sógor otthonából került elő.
Hogyan vetemedhet valaki arra, hogy szomszédját meglopja, kirabolja, az éj leple alatt megbontsa házának tetőzetét, s bemásszék, hogy onnan javakat tulajdonítson el? – bosszankodik atyánkfia, aki ilyesmit elképzelhetetlennek tartott ez idáig. Némely közel-keleti országban, ahol kézlevágással büntetik a lopást, ilyesmi nem történik meg. Itt is valami hasonló nagyságrendű büntetést kellene bevezetni. No nem testi csonkításra gondolunk, de komoly szabadságvesztésre, hogy még álmában se merüljön fel senkinek embertársa megrövidítése. Ha az ügyészség futni hagyja a tolvajokat, betörőket, rablókat, a bűnözők bátorításként veszik, lehet folytatni, úgysem ítélik el.
Atyánkfia esetében a zágoni rendőrség operatívan megoldotta a feladatot. Anélkül, hogy a rendőrséghez írt ódának tűnne, ajánlani szeretnénk a kárt szenvedőknek, forduljanak a rendőrséghez, s lehetőleg frissiben, amíg még melegek a nyomok, mert nagyobb a lehetőség a tettes azonosítására, a javak visszaszerzésére. Hallottunk esetről, hogy a betörés károsultja nem tett feljelentést, legyintve, úgysem kapják el. Vagy egy barátnőjét hazakísérő legényt agyba-főbe agyabugyáltak a sötét utcán, de nem fordult rendőrséghez, s szülei is úgy ítélték, inkább hallgatnak, ne kelljen a rendőrségre, ügyészségre, bíróságra járniuk. Ha elhallgatjuk a bűncselekményeket, az bátorítást jelent a bűnözőknek a folytatásra.