Az első székely szövőgyár létrehozására az első felhívást 1879. szeptember 26-án adták közre. A részvénytársaság első közgyűlésére 1880. május 31-én került sor. Mű­ködését 800, tíz forint névértékű, teljesen befizetett részvénnyel, 8000 forint alaptőkével kezdte meg. A kisméretű üzem munkásai a szövőiskolából kerültek ki. Kezdetben csak húsz embert foglalkoztattak. "Gyártmányai tért hódítottak a legmagasabb körökben is, s nem egy főúri szalon [...], s nem egy illatos boudoir" díszévé vált az itt készült székely szőttes. A részvénytársaság 1890-ben a részvénytőkék értékének emelését határozta el. 1891. május 26-án a 800 tízforintos értékpapírját 100 forintos, teljesen befizetett részvényekre egészítette ki. Ennek köszönhetően az alaptőke 80 000 forintra emelkedett. A vállalkozásba bevonták a Rajcs és társa céget is. Sepsiszentgyörgy és Szemerja között telket vásároltak, új gyárépület építésébe kezdtek. A rendelkezésükre álló pénzösszegből 42 000 forintot az új gyár építésére, 35 000 forintot a berendezésekre fordítottak. A fennmaradt 3000 forintot, melyet egy 20 000 forintos állami kölcsönnel észítettek ki, mint forgótőkét kezelték. Az 1892-re felépült gyár egy 54 méter hosszú és 14 méter széles emeletes csarnokból, egy 42 méter hosszú gép- és fűtőházból, valamint a művezetők s a fűtő számára épült két külön lakóházból állt. Az új épületben a földszinten 36 szövőszék, egy simítógép és a segédgépek működtek. Az emeleten 30 Jaquardés nyüstös gyorsvetélős kézi szövőszék üzemelt. Az 1896-os kimutatás szerint a gyárban 33 nő, 15 férfi, négy gépkezelő és 20 tanuló dolgozott. Ter­mékeinek nagy részét, mintegy 20 000 forint értékben, Erdélyben és Romániában házalók értékesítették. Ezen­kívül az államvasutak részére 35 000 méter kék csíkos lenvásznat és az állampénztár részére 40 000 pénzeszacskót készítettek évenként. Ebben az időben az Első Székely Szövőgyár Rt. elnöke Potsa József főispán, igazgatója Kökössi Endre és Kupferstich József volt.