István éppen egyházszervező tevékenységére való tekintettel lett a katolikus egyház Szent Istvánja. A kereszténység szele természetesen késve érkezett el a mi vidékünkre. Történelmi bizonyítékok nélkül is szentül hiszi népünk, hogy "élete vége felé küldte ide a mi távoli vidékünkre azokat az olasz – talián – kőműveseket, akik felépítették az első keresztény kápolnákat, és akiknek emlékét őrzi Olasztelek falu neve és az ott ma is élő olasz eredetű családok".

Sepsiszentkirály
Ebben az évben kivételesen Sepsiszent­királlyal kezdjük ünnepi előzetesünket, mert itt nem csak a hegyen trónoló, jelenleg unitárius műemlék templom védőszentje volt Szent István, hanem nevét viseli a település is, Háromszéken egyetlenként. A búcsús szentmise – miként azt t. Kacsóh Sándor illyefalvi plébános, a szentkirályi filia lelkésze, valamint a szervező Sándor Csaba mérnök elmondta – ma 11 órakor veszi kezdetét a sepsiszentkirályi kápolnában, amelyet 1992-ben egy lakóházból alakított át a kis lélekszámú katolikus közösség, mellé haranglábat is állított. Az ott látható Szent István-szobrot a Szentkirály Szövetség adományozta a csíkszentkirályi találkozó alkalmával 2006-ban. Ugyancsak itt látható egy Szent István olajfestmény, helyi alkotás. Szentbeszédet mond és főcelebráns Kovács Károly, a sepsiszentgyörgyi Szent József-plébánia káplánja. A búcsús keresztalja a református templomkertbe megy, ahol megkoszorúzzák Szent István tavaly felszentelt mellszobrát, a Kárpát-medencei Szentkirály Szövet­ség ajándékát, Dienes Attila szobrászművész alkotását. Vasárnap 11 órakor ünnepi műsorral egybekötött ökumenikus istentiszteletet tartanak a helybeli unitárius templomban.
Az 1990-es évek közepén az augusztus 20-i központi budapesti állami ünnepségre meghívást kaptak a Szent István nevét, illetve a szentkirály elemet nevükben hordozó települések polgármesterei is. Ekkor fogalmazódott meg a gondolat, hogy ne csak e települések vezetői találkozzanak egymással évente egyszer, hanem szervezzenek találkozót a lakosság számára is. Az erdélyi Csíkszentkirály ajánlkozott elsőként, ahol a következő év őszén szándéknyilatkozatot fogalmaztak meg: eszerint szövetségbe szeretnék tömöríteni mindazon falvakat és városokat, amelyek nevükben is őrzik szent királyunk emlékét. Egy évvel később Szentkirályszabadján írták alá az alapító okiratot. Így alakult meg 1997. augusztus 15-én Szent István fejedelemmé választásának 1000. évfordulója alkalmából a Szentkirály Szövet­ség, melyhez eddig huszonegy Kárpát-medencei település csatlakozott: az anyaországból Bakonyszentkirály, Kerkaszentkirály, Király­szent­istván, Porrog­szent­király, Rinyaszent­király, Szabadszent­király, Szentistván, Szent­istván­baksa, Szent­király, Szentkirályszabadja és Szombathely-Szentkirály, Erdélyből Csík­szentkirály, Kalo­taszentkirály, Marosszent­király, Sepsi­szent­király, Székelyszentistván és Székely­szent­király, Felvidékről Királyfiakar­csa, Vág­királyfa, valamint Sajószentkirály és Sa­jó­királyi.

Perkő
Nincs szebb és megfelelőbb hely kerek Háromszéken a minden évi István-napi búcsú számára, mint a Kézdiszentlélek feletti Perkő, amely Háromszék természetes főoltára. Ebben az évben kettős ünnepet ül a szentföldi település: a falunappal egybekötött perkői búcsút és a hozzá tartozó Kézdiszárazpatak fennállásának 700. évfordulóját. A szárazpataki ünnepség augusztus 19-én, pénteken 10 órakor kezdődött, a falunapi ünnepséget Szentléleken augusztus 21-én, vasárnap folytatják. A Perkőn Szent István napján, augusztus 20-án 12 órakor kezdődik a búcsús szentmise. Ezt megelőzően, 10.30 órakor megkoszorúzzák a központi Szent István-szobrot, és innen indul a keresztalja a zarándokhelyre – tájékoztatott t. Csibi József helybeli plébános. A hegy tetején áll az a négykaréjos műemlék kápolna, amelynek István király a védőszentje. Itt, a szabadtéri oltárnál 12 órakor kezdődő búcsús szentmisén szentbeszédet mond p. Böjte Csaba ferences atya. A szabadtéri színpadon lépnek fel az ünnep méltóságához simuló műsorszámokkal, néptáncfesztivál lesz. A Perkő-kápolna környéke zarándokhely, amelynek freskóin a magyar kereszténység legnagyobbjai láthatók: Szent István, Szent László, Szent Imre és Szent Gellért. "A Perkőhöz fűződő egyházi ünnepség Háromszék leghíresebb búcsúja. Legtöbbször vidékünk katolikus falvaiból ezen a napon ide elzarándokolnak. Az utat a régiek gyalog tették meg, s a falvakból elinduló csoportok élén templomi zászlósok és keresztvivők haladtak. Hiedelmek szerint nem volt szabad visszatérni. Az otthon maradottaknak búcsúfiát vásároltak: szentképet, olvasót, mézeskalácsokat. Megízlelték a kiskászoni oldalban lévő forrás vizét, melynek kivételes erőt tulajdonítottak. Úgy tartották, hogy a kápolna feldíszítésére állított nyírfaágak kivételes erővel rendelkeznek. Otthon bedugtak belőle egy darabot az eresz alá, villámlás vagy erős idő ellen, vagy a "megvert" gyermek párnája alá helyezték. A betegek – mielőtt eltávoztak a búcsújáró helyről – hajszálukból egy-egy kis darabkát elrejtettek a fű között, abban a reményben, hogy betegségüket is otthagyták" – írja Pozsony Ferenc néprajzkutató a perkői búcsúkról.
A Perkő mögött, a kiskászoni Búcsújárók emlékházát is meglátogathatja bárki, széles e táj egyetlen ilyen jellegű szakrális témájú gyűjteményét. Nincs is ennél szebb búcsúfia annak, aki még nem jutott el ide. Itt őrzik azt a búcsújáró nyujtódi lobogót, amelyen Szent László egyik csodáját örökítették meg, egyedi Szent István-ábrázolásokat láthatunk, többek közt, melyen felajánlja a Magyar Szent Koronát Máriának, Magyar­ország védőasszonyának.

Mikóújfalu
A legrégebbi időkre nyúlnak vissza az István-napi hagyományos templombúcsúk. Amióta községi napokat tartanak, a búcsúhoz igazodnak azokkal is, mert ősidők óta a falu búcsúja volt a nép legnagyobb ünnepe. Mivel Újfalu templomának titulusa is Szent István, idén itt is kettős ünnep lesz. A búcsús szentmise ma 11 órakor kezdődik. A szentbeszédre t. Veress Sándor homoródkarácsonyfalvi plébánost kérte fel Simó Gábor helybeli plébános. Ez a templom Mikóújfalu második temploma. A keresztény királyt ábrázoló oltárképe 1875-ből való. A XVII. században alakuló hitközösség első kápolnája Gerebencz falurészen állt, emlékét a Csonkatemplom helynév őrzi. Valószínű, innen került a mai templom tornyába az a kicsi régi harang is, amelyen az 1750-es évszám olvasható. A búcsú után zajlik majd a mikóújfalusi községi nap eseménysorozata.

Kovászna
Kovászna fürdőváros római katolikus templomának is Szent István a védőszentje. Szobra ott áll a főoltáron, Szent Margit és Árpád-házi Szent Erzsébet társaságában. Az első világháború idején épült templom előtere is valóságos emlékhely. Itt áll Márton Áron vértanú-püspök egész alakos szobra (Varga Gábor alkotása). Szent István napján a hívek a perkői búcsún vesznek részt – tudtuk meg nt. Kovács Gábor esperes-plébánostól. Szent Istvánra augusztus 21-én a vasárnapi ünnepi szentmisén emlékeznek 12 órai kezdettel a kovásznai római katolikus templomban.

Árkos
Árkos katolikus közössége rohamosan fejlődött, lélekszámában növekedett. Kápolnáját a buzgó katolikus báró Szentkereszti család, a mindenkori patrónus építette 1824–25-ben Szent István tiszteletére, akinek képe a kápolnában látható. Ez alkalommal, a Szent István-napi búcsú emlékére díszesen faragott emlékkeresztet állít a filia a kápolna előterébe – mondta t. Fekete József, a sepsikőröspataki mater beszolgáló plébánosa. A sepsiskőröspataki Komán Béla által készített emlékkeresztet búcsús szentmisén szentelik fel, amelyet augusztus 21-én, vasárnap 16 órakor tartanak. A mise után Isten szabad ege alatt megterítik az asztalt.