Ez azt jelenti, hogy ha az ellenzék három napon belül nem nyújt be bizalmatlansági indítványt, a törvény parlamenti vita nélkül kerül Traian Băsescu államfő elé, akinek jóvá kell azt hagynia ahhoz, hogy érvénybe lépjen. Tegnap esti sajtónyilatkozatában azonban az államelnök leszögezte: a kormány által bemutatott jogszabály számos hiányosságot tartalmaz, ezért nem írja alá november 25-ig, amikor a választóknak népszavazáson kell dönteniük arról, hogy támogatják-e a Băsescu által javasolt többségi rendszert. A kabinet által bemutatott törvény egyébként azt is előírja, hogy a megyei önkormányzatok vezetőit is a szavazópolgárok közvetlenül választják, nem pedig a tanács tagjai.
A Băsescu által szorgalmazott többségi választási rendszer az amerikai modellhez áll közel, és gyakorlatilag azt jelenti, hogy valamennyi parlamenti tagot névre szóló szavazás útján választanak. Amennyiben az első fordulóban egyik jelölt sem gyűjti össze a voksok több mint felét, a szavazóknak a második fordulóban kell választaniuk az első két helyezett közül. Szakértők szerint az államfő által javasolt rendszer — amelyről november 25-én, az EP-választások napján népszavazást is rendeznek — a nagy pártoknak kedvez. Az államfő javaslatát a Demokrata Párt és a Liberális Demokrata Párt támogatja, de hasonló rendszert szorgalmaz a Szociáldemokrata Párt is.
A kormány által bemutatott, a Pro Democraţia Egyesület által kidolgozott törvény értelmében a parlament tagjainak fele az egyéni választókerületekből kerülne ki, a mandátumok másik felét pedig a pártok eredményeinek függvényében osztanák el. Ez a rendszer a német modellhez hasonlít, és több alakulat számára teszi lehetővé a parlamenti képviseletet. A kormány által elfogadott változatot a liberálisok, az RMDSZ, a konzervatívok és a kisebbségek képviselői támogatják. Bizalmatlansági indítvány benyújtásának szándékát eddig egyetlen párt sem jelezte. Ennek ellenére a vegyes rendszerről szóló választási törvény egyelőre nem léphet életbe, miután az államfő bejelentette, hogy a kormány által bemutatott jogszabályt nem írja alá a népszavazás időpontjáig. Az EP-választások napján tehát a választópolgároknak arra a kérdésre kell válaszolniuk, hogy egyetértenek-e e többségi rendszer bevezetésével. A népszavazás akkor tekinthető érvényesnek, ha a választásra jogosultaknak több mint fele az urnák elé járul. Az eredmény azonban mindössze konzultatív jellegű, azaz nem kötelezi a parlamentet, hogy megszavazza a jogszabályt. Ráadásul éles vita bontakozott ki a népszavazás és az EP-választások lebonyolításának procedúrájáról is. A kormány ugyanis — attól tartva, hogy a népszavazás ürügyén Băsescu a demokratáknak kampányol majd — úgy döntött, külön szavazóhelyiségekben kell majd voksolni az EP-jelöltekre és a népszavazás kérdésére. Traian Băsescu tegnap felkérte a kabinetet, tegye lehetővé, hogy a választók egy helyiségben voksolhassanak mindkét témáról.
