Bár egyre fogynak az állami finanszírozású bölcsődék és óvodák, az anyukákat pedig szinte visszakényszerítik munkahelyükre gyermekük egyéves kora után, mégsem jött el a magánóvodák aranykora. Ellenkezőleg: a két sepsiszentgyörgyi közül az egyik tulajdonosa újsághirdetés útján árulja intézményét.
A tanfelügyelőségi engedéllyel működő, a "szerv" nyilvántartásában szereplő szakembereket foglalkoztató Dodó magánóvodának egyéves fennállása alatt még nullszaldós hónapot sem sikerült produkálnia. "Az adott törvényi körülmények között én is azt hittem, hogy sikerre ítélt vállalkozás – fogalmazott Dana Matoru, az ovi vezetője. – Augusztus elején azonban mindössze hét gyermekünk volt, ezért úgy döntöttem, hogy augusztus végétől bezárjuk a Dodót."
Pedig a közgazdász képzettségű vállalkozó házaspár csinossá varázsolta a Dohány utcai magánházban működő óvodát, ahol a három óvónő közreműködésével, napi három étkezés biztosításával, külön játszó-, alvó- és étkezőszobával a teljes szolgáltatást havi 540 lejért kínálták. Csúcsidényben sem voltak húsznál többen, pedig az intézményvezető állítása szerint egyetlen anyuka akadt, aki a helyszín megtekintése után sem vitte oda a gyermekét. A Dodó hírét többnyire a szóbeszéd hordozza, a hiányozhatatlan ellenpropaganda egyik központi érve pedig az, hogy a román és magyar gyermekek közös felügyelet alatt vannak.
A "dodós" szülők természetesen roppant fájlalnák az ovi megszűnését. "Az anyától való elválás és a csoportba való beilleszkedés időszaka nehéz szakasza a két-három évesek fejlődésének, amit megkönnyít az itteni pedagógusok hozzáértése és melegsége – érvelt a Dodó mellett Szilágyi Charlotte. – Az én gyermekem nagyon nehezen viselte, hogy reggelente meg kellett válnia az anyukájától, ám a második héttől annyira jól érezte már magát, hogy azzal fegyelmeztem: ha nem viselkedik jól, nem engedem dodóbeli barátaihoz." Az anyuka szerint a román gyerekekkel való közös tevékenységek kimondottan előnyösek, meggyőződése, hogy a többnyelvű óvodai környezet megkönnyíti a későbbi nyelvtanulást. "Sajnos, szerintem a Dodó a város legjobban őrzött titka" – summázott Szilágyi Charlotte.
A Kincses Kert nevet viselő intézmény vezetője viszont csupa derűlátás. A Budai Nagy Antal utcai magánházban működő, immár második tanévére készülő ovi az oktatási tárca óvodai-bölcsődei minősítésével ugyan nem rendelkezik, de reggel héttől délután ötig klasszikus szolgáltatásokkal – gyermekmegőrzés, teljes körű étkeztetés, az egytől háromévesig terjedő korosztályoknak megfelelő képzés – várja az érdekelteket. Az akkreditálás hiányát Imreh-Marton Enikő ügyvezető egy sereg felesleges adminisztrációs nyűg "megspórolásának" ésszerűségével magyarázza, s úgy tűnik, ez az óvodai életre készülő gyermekeik számára biztos szigetet kereső szülőket nem is zavarja. "Teljes létszámmal, tizenöt fővel indulunk szeptemberben, a gyerekek havi 460 lejes áron mindent megkapnak, amire szükségük van. Még a családi melegséget, intimitást is – mondja az ügyvezető. – Tavaly sem volt létszámgondunk, ezért üzleti és a küldetés szempontjából egyaránt eredményesnek tekinthetjük magunkat. Foglalkozásaink elsősorban a nyelvi készségek életkornak megfelelő elsajátítását célozzák."
A gyerekek jövőjére való fokozott odafigyelés bizonyítéka, hogy az óvodába készülő háromévesek az elmúlt tanév utolsó hónapját annak az óvónőnek a jelenlétében tölthették, akivel a Hófehérke óvodában tényleges ovis "pályájukat" kezdik. Imreh-Marton Enikő szerint a Kincses Kert egyik "titka", hogy – nem lévén akkreditált intézmény – nem kell feltétlenül a tanfelügyelőség által kiajánlott szakemberekkel dolgoznia, a "szabadpiacról" pedig remek csapatot sikerült összeválogatnia.
Prezsmer Imola nemrég nyugállományba vonult szaktanfelügyelő elsősorban az árakban látja annak magyarázatát, hogy a kényszerítő körülmények ellenére sem tolonganak a szülők a magánintézmények körül. "Ismerem a két oviban dolgozó kolléganőket, a legjobb szakemberek közé tartoznak – állítja –, de azt hiszem, nagyon kevés szülő képes magánóvodába járatni gyermekét. Pedig valóban alig van alternatíva, hiszen az egyetlen létező szentgyörgyi bölcsőde nem túl jó körülmények között legfeljebb húsz gyereket képes fogadni. A városi önkormányzatban felmerült egy nagyobb befogadású bölcsőde építésének ötlete, de a dolog egyelőre nem haladta meg a tervezgetés szintjét." A magánovik vezetői azonban vitatják, hogy az ár lenne az elsődleges visszatartó tényező, mindketten egybehangzóan állítják, hogy manapság egy gyerekfelvigyázó havi honoráriuma meghaladja a magánóvodai ellátás árát.
