HúsmarhatartásA bika megválasztása, célpárosítás

2007. október 30., kedd, Gazdakör
Amint múlt héten írtunk róla, a húsmarhatenyésztésben elterjedtebb a természetes fedeztetés, mint a mesterséges megtermékenyítés. Viszont a Háromszéken kedvelt pirostarka-szimentáli típusú állománynál mindkét termékenyítési forma jól alkalmazható.

A tenyészbikák kiválasztása és használata akkor megfelelő, ha a húshasznú bika jó tulajdonságainak rögzítése vagy a kedvező irányú megváltoztatások megjelennek az utódokban. Célpárosításnál a legjobb, legkívánatosabb bikát kell beosztani, illetve mesterséges termékenyítésre kiválasztani. Az egyes tenyésztők között jelentős a különbség annak megítélésében, hogy mit tartunk a legjobbnak, hiszen gyakorlatilag nem létezik minden tulajdonság szempontjából legjobb vagy optimális bika. A mostani bikakatalógusok már segítik közvetlenül is a tenyésztők törekvéseit, megadva azon apákat, amelyek utódjaival az adott bika legjobb kombinálódása várható. Tiszta tenyészetben például, ha az előző generáció bikája elsősorban az izmoltságot, rámát, súlygyarapodást erősítette, de az anyai tulajdonságokat nem, akkor most olyan bikával kell célpárosítani, amely elsősorban ezeket az anyai tulajdonságokat javítja.

Keresztezés céljára a tenyészbika kiválasztásánál a legfontosabb szempont viszont a kiváló hústermelő képesség és a könnyű ellés. A húsmarhatenyésztésben általános szabály, hogy időszakos (szezonális) elletést alkalmaznak. A biztos vemhesítés eléréséhez szükséges, hogy harminc vemhesítendő állatra jusson egy tenyészbika. De ha a húshasznú bikát árutermelő keresztezésre (hizlalásra szánt növendékek előállítására) használjuk, akkor ez a szám valamivel nagyobb is lehet. Természetesen, optimális esetben tudnunk kell a bikák tenyészértékét (az utódokra átörökített hatását), ami az apaállat küllemi bírálatánál pontosabb információt nyújt. Ivadék-vizsgált tenyészbikákkal nagyobb genetikai előrehaladást és jobb gazdasági eredményeket érhetünk el, ha a legjobbak közül választunk. A bikák kiválasztásánál figyelni kell a vemhesítésre kerülő állatok korára, küllemére és kondíciójára. A még kevésbé fejlett és rámás üszőket olyan bikákkal kell termékenyíteni (természetesen vagy mesterségesen), amelyek biztosan könnyű ellést örökítenek. Ez irányban már régóta folyik a nemesítési és szelekciós munka, a nehéz elléseket örökítő bikákat kizárva a további tenyésztésből. A teheneknél általában ez nem tartozik a fontos szempontok közé. Egy átlagos ellést örökítő bika biztosan nem okoz gondot, hacsak nem túl kicsi a tehén.

Bikavásárlás esetén legjobb, ha 14—16 hónapos korban történik. Viszont a tenyésztésbe vonással lehetőleg várni kell a bika kétéves koráig. Elképzelhető a bika kétéves kor előtti tenyésztésbe vétele is, de semmi esetre sem szabad a fent leírt méreteket meghaladni, ha sokáig akarunk számítani a fiatal bika ,,munkájára", és nem akarjuk, hogy csökött maradjon.

Hozzászólások
Támogassa a Háromszéket! Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Szavazás
Mi a véleménye az elnökválasztás érvénytelenítéséről?






eredmények
szavazatok száma 458
szavazógép
2007-10-30: Világfigyelő - Szekeres Attila:

Röviden

Szlovák bosszú
Megváltoztatta a révkomáromi székhelyű Magyar Kultúra és a Duna Mente Múzeum nevét tegnapi határozatával a Nyitra megyei önkormányzat: a nagy hagyományokkal bíró intézmény elnevezéséből törölte a ,,magyar kultúra" szavakat. A döntés hosszabb ideje várható volt, s számítani lehet arra, hogy még a nap folyamán az igazgatót, Fehér Csaba történészt is leváltják. A történész igazgatónak a hatóságok nem bevallottan azt róják fel, hogy Never again (Soha többé) című, Brüsszelben is látható ― vándorkiállítása hiteles dokumentumokban mutatta be a Benes-dekrétumok és a kollektív bűnösség elve alapján jogfosztott szlovákiai magyarok kitelepítésének történetét.
2007-10-30: Gazdakör - Bíró Zoltán:

Konferencia Kolozsváron (Biogazdálkodás)

Október 20—21-én a mezőgazdasági és erdészeti egyetem aulájában szépszámú részvétellel került sor a VIII. Bioterra Konferenciára. Első alkalommal azóta, hogy Románia teljes jogú uniós tagállam.