Végre nem csak a ,,megszállott" biotermelők, hanem az akadémiától a minisztériumon át a biogazdálkodásért tenni akarókig majdmindenki jelen volt, és részt vettek Moldovától Írországig a szakma képviselői is. A Kovászna megyei küldöttség viszont kicsire sikeredett, az érintetteken kívül csupán a szaktanácsadó hivatal volt jelen.
Ismét kiderült, a biogazdálkodás csakis gazdaságos működés nyomán létezhet. Hobbiból lehet termelni, de a világpiacon csak az veheti fel a könyörtelen harcot a vásárlóért, aki olcsón, nagy hatásfokkal termel, és kitűnő minőségben. Támogatást kérni lehet, és kell is, de az unió — már saját bőrünkön érezzük — kevés jót hozott eddig. Jó tudni azt is, hogy 2013-tól az EU teljesen ki akar vonulni a mezőgazdaság finanszírozásából.
Talán Rózsa Sándor késői utódjának, a magyarországi Rózsa Péternek a példáját követhetnénk, aki saját területén árulta bioterményeit, hogy aztán az üzletet egész Magyarországra kiterjessze. A konferencián többek mellett a háromszéki biotermelők asztalánál is meg lehetett kóstolni az egerpataki Módi bácsi almáit, körtéit, az oltszemi Kovács Józsika ízletes gyümölcseit, Derzsi János terményeit, mert ezeket Koncz Ferenccel együtt bemutattuk. Ha kukacosak, külalakra nem is voltak mutatósak, az íz- és zamatgazdagságot értékelték az résztvevők.
Ismét megerősítést nyert, hogy a háromszéki gazdatársadalom egyik kitörési pontja a hagyományos — nem intenzív — módon termelt biotermék és főleg megfelelő értékesítése lehet.
