Második vendégünk Takács Gábor budapesti színész-drámapedagógus, a Káva Kulturális Műhely vezetője volt. Tőle drámapedagógiai módszereket tanultunk, illetve azok alkalmazását különböző színházi formákban. Bíró József, a Kolozsvári Állami Magyar Színház vezető színésze és a kolozsvári színiegyetem tanára tavaly nyáron már eltöltött öt napot nálunk, idén ugyanennyi időre érkezett. "Gyerekek, nagyon szeretek járni hozzátok. Mit kívánhatnék még? Etettek, altattok, és jó színházat csináltok" – mondta. Euripidész-monológokon dolgozott vele, az ekkor már fiatalabb osonósokkal is kiegészült csapatunk. "Jövőre egy hónapra jövök, öt nap alatt nem tudom kiélni magam" – mondta búcsúzóul, és felült a Kolozsvár felé tartó nemzetközi gyorsra.
Bocsárdi László, a Tamási Áron Színház igazgató-rendezője autóval járt ki hozzánk, naponta kétszer négy órát. Szophoklész Antigonéjából rendezett páros jeleneteket különböző alternatív helyszíneken. "Mi a Figurában sok ilyent csináltunk, mint ti. Mi is szerettünk együtt lenni, színházat csinálni, kísérletezni" – nosztalgiázott Laci a kökösi iskola kapujánál. "Egyeztessünk, pasasok, és még jövök" – ezzel a mondattal ült be Bocsárdi a kocsijába, és hajtott ki birtokunkról. Mi meg általa egy egész színházi világgal és életúttal lehettünk gazdagabbak. A felvonás utolsó jelenete Bogdán Zsoltnak, a Kolozsvári Állami Magyar Színház vezető színészének műhelymunkája volt. Zsolt végtelen alázatára vall első este elejtett mondata: "Srácok, én nem tudom, miért hívtatok engem. Mit tudnék én nektek tanítani?" Aztán a vele eltöltött öt nap alatt kiderült, hogy bőven van, mit tanítania nekünk: Hamvas- és Shakespeare-monológok ürügyén beavatott művészetének titkaiba, önzetlenül felkínálva azokat. "Ti ezt a táboros dolgot jól csináljátok, én is gyakran vágyom ilyesmire. Itt csend van, az az igazi csend, ami az alkotáshoz szükséges" – mondta Zsolt, és nekivágott a kökösi Állomás utcának.
Második felvonás: Osonó-tábor
Szintén Kökösben tartottuk nemzetközi drámatáborunkat, amelyen huszonöt 7–11. osztályos fiatal vett részt. Erdély számos településéről és idén először Magyarországról is érkeztek diákok. Célunk volt a fiatal résztvevők színházhoz, művészethez való viszonyának kialakítása, szakmai tudásuk bővítése, valamint a közösségi létezés megtapasztalása.
"Csak a résztvevők érezhették azt a légkört, amely az egész tábor ideje alatt körülvett minket. A napok során folyamatosan ismerked­tünk meg egymással a tréning alatti játékokkal, majd azt vettük észre, hogy sokkal közelebb kerültünk egymáshoz és önmagunkhoz." (Nemes Izabella Katalin, Nyárádszereda)
"Az Osonó-tábor rengeteget adott; tanított, irányt mutatott, megerősített abban a hitben, hogy létezik a mélység és az őszinte emberi kapcsolat. Megfogalmazódott bennem a kép a színházról, vagyis az életről, vagyis a valódi művészetről. Amíg közönyösen éled az életed, gépiesen és megszokásból, elsuhannak melletted a nagy dolgok. Semmivé olvadnak az események, de amikor azt mondják: utolsó, a kép megáll, hirtelen óriásivá növekszik a lelkedben a pillanat, és nem felejted el soha. Ha jól élsz, minden pillanatod utolsó pillanat lesz. A lelked lefényképezi és maradandóvá teszi. (Hütter Dóra, Szatmárnémeti)
"A tréningeken létrehozott kis etűdök is azt tükrözik, hogy érzéseink nem tarthatóak akaratlagos szabályozás alatt, mert társaink arckifejezése olyan tükröt tart, amelyből kikeverhető ama jobbra érdemes emberi minőség. Ezért van az, hogy a fizikumot úgy kell fejleszteni, mint az intellektust, mert csak a kettő összhangja árán juthatunk el ahhoz a tapasztalathoz, hogy a színház az a rituális tér, amely a kegyelem tenyerén hordoz." (Lakatos István, Zilah)
Harmadik felvonás: Krétakör
A budapesti Krétakör Alapítvánnyal szerveztünk közös tábort, amely a sepsiszentgyörgyi Mikes Kelemen Elméleti Líceum tantermeiben zajlott 48 fiatal részvételével. A fiatalok több helyről érkeztek, így jelen voltak a Művészeti Népiskola színészosztályos és a Plugor Sándor Művészeti Líceum drámatagozatos diákjai mellett az őrkői cigány fiatalok, a Dévai Szent Ferenc Alapítvány tusnádfürdői gyerekotthonának gyerekei, de más megyékből is érkeztek. A Krétakör részéről Schilling Árpád, Sárosdi Lilla, Terhes Sándor és Juhász Bálint, az Osonó részéről Fazakas Misi, Bartha Lóránd, Mucha Oszkár és Daragics Bernadette tartott műhelymunkákat.
A Krétakör művészeti vezetője, Schilling Árpád A papnő címmel rendez előadást, amelyben egy húszfős osztály is játszik majd. A rendező szempontjai elsősorban a gyerekek személyiségére irányultak, ami alapján a 48 fiatalból válogatta ki azt a huszonegyet, akivel október végén a Krétakör és az Osonó bemutatja közös előadását a budapesti Trafó – Kortárs Művészetek Házában. Reményeink szerint az előadást Szentgyörgyön is megnézhetik majd.
Negyedik felvonás: Thaiföld
A nyár végére Thaiföldön kötöttünk ki. A Bangkok melletti Moradokmai Színházi Központ és színházműhelyünk Fazakas Misi rendezésében, Carnival címmel készített előadást, amelyben hat thai színész mellett két osonós is játszik. Az előadással tízállomásos thaiföldi turnét tettünk, és a tervek szerint egy indiai és egy amerikai fesztiválon is látható lesz valamikor a jövőben.
Bartha Lóránd