Visszavonhatják Kertész Ákos kitüntetéseit
A fővárosi Fidesz-frakció Kertész Ákos író budapesti díszpolgári címének visszavonását indítványozza a Fővárosi Közgyűlés szeptember 21-i rendkívüli ülésén.
Kertész Ákos díszpolgári címének visszavonását korábban a Jobbik is sürgette, kedden pedig a párt fővárosi frakciója közölte: feljelentést tesznek közösség elleni izgatás bűncselekményének gyanújával az ügyészségen. Az Amerikai Népszavában augusztus 29-én megjelent nyílt levélben Kertész Ákos úgy fogalmaz: "a magyar genetikusan alattvaló. József Attila talált mentséget: ezer éve magával kötve, mint a kéve sunyít, vagy parancsot követ. De ez nem mentség arra, hogy a magyar a legsúlyosabb történelmi bűnökért sem érez egy szikrányi lelkiismeret-furdalást, hogy mindent másra hárít, hogy mindig másra mutogat, hogy boldogan dagonyázik a diktatúra pocsolyájában, röfög és zabálja a moslékot, és nem akar tudni róla, hogy le fogják szúrni. Hogy sem tanulni, sem dolgozni nem tud és nem akar, csak irigyelni, és ha módja van, legyilkolja azt, aki munkával, tanulással, innovációval viszi valamire. Ma már a második világháború borzalmaiért, a holokausztért egyedül a magyar a felelős, mert a magyar nép az (a német néppel ellentétben), amelyik se be nem vallotta, meg nem gyónta bűneit, sem töredelmes bűnbánatot nem tanúsított, se meg nem fogadta, hogy soha többé, sem bűnbocsánatért nem esdekelt. Így aztán nem is kapott soha föloldozást!" * Halász János államtitkár az Országgyűlésben, egy interpellációra adott válaszában úgy fogalmazott: amennyiben Kertész Ákos nem kér bocsánatot, a kormány szemében méltatlanná válik a Kossuth-díjra.
Slota félelmei
Ján Slota, az ellenzéki Szlovák Nemzeti Párt (SNS) elnöke szerint beláthatatlan következményei lesznek a közép-európai térségre nézve annak, hogy a magyar kormánypártok megegyeztek: választójogot adnak a határon túli magyaroknak. Magyarország részéről ez az erőszakos támadások kezdete a közép-európai status quo és a trianoni szerződés ellen – állította Slota.
Erősítik az uniós határőrizetet
Az Európai Parlament tegnap Strasbourgban túlnyomó többséggel megszavazta azokat az intézkedéseket, amelyek – az EU-tagállamok kormányait képviselő Tanáccsal egyeztetett módon – megerősítik az uniós határőrizetet, kibővítik az ezzel foglalkozó uniós ügynökség, a Frontex mandátumát. Az EP elérte, hogy a Frontex működése során a jövőben az alapjogok tiszteletben tartását külön tisztviselő ellenőrizze. Emellett az alapjogokkal foglalkozó konzultatív fórumot hoznak létre az EU alapjogi, illetve menekültügyi ügynöksége, az ENSZ menekültügyi főbiztossága és civil szervezetek részvételével. Az emberi jogok megsértése esetén a Frontex egyes akcióit fel lehet függeszteni, vagy véget is lehet vetni azoknak. A Frontexnek humanitárius válsághelyzetekben vagy tengeri mentéskor segítséget kell nyújtania a tagállamoknak.
Több börtönt
Franciaország a jelenlegi, közel 60 000 mellé 30 000 új börtönférőhelyet alakít ki 2017-ig, valamint katonai jellegű átnevelőhelyeket hoz létre a fiatalkorú bűnözők számára – jelentette be Nicolas Sarkozy államfő, aki jelezte, hogy a javaslatokat tartalmazó, új büntetés-végrehajtási törvénytervezet néhány héten belül a nemzetgyűlés elé kerül.
