A munkaadók többsége szakképzetlenként alkalmazza az iskolapadot épp elhagyókat, és hiába tanultak sokan jól felszerelt műhelyekben, ezt a legritkább esetekben ismerik el; az van előnyben, aki akár rövid ideig tartó nyári munkával vagy bedolgozóként tapasztalatot is szerzett – közölte tegnapi sajtótájékoztatóján Kelemen Tibor, a megyei munkaerő-foglalkoztatási ügynökség vezetője.
Kelemen Tibor szerint a nemkívánatos helyzetről részben az iskolák, részben az elméleti oktatást erőltető szülők tehetnek. Itt, Há­romszéken elsősorban kétkezi munkásokra van szükség, jóval kevesebb ragyogó elmére, mint megbízható mesteremberre, és jó lenne, ha előbb egy alapvető szaktudást sajátítanának el a középiskolások, azt gyakorolnák, tökéletesítenék, s erre a szilárd alapra építenék tovább a megélhetésüket, akár magasabb képzettséget, főiskolát is hozzátéve, ha valóban megbírják – mondotta.
Jelenleg az történik, hogy a tovább nem tanuló fiatalok munkanélküliséggel vagy szakképzetlenként kezdik, és különféle tanfolyamokat végezve araszolnak a jobb fizetések, biztosabb megélhetés irányába. Esélyük van, hiszen jó néhány posztliceális képzésre jelentkezhetnek a tizenkét osztály elvégzése után úgy, hogy az érettségi diplomát csak egy vagy két év múlva szerzik meg – élnek is sokan ezzel a lehetőséggel, a diákmunka ugyanis errefelé nagyon ritka, ezen a nyáron három középiskolást és hat egyetemistát sikerült pár hétre alkalmaztatni, holott több százan kerestek munkát.
Az idén végzett 1225 fiatal közül 486-an jegyeztették be magukat munkanélküliként, de a következő nyárig még fogadják azok jelentkezését, akik nem folytatják felsőfokon tanulmányaikat. Idén 54 tanfolyamot szervezett a munkaerő-foglalkoztatási ügynökség, ezeken 29 szakmát lehetett elsajátítani, bár az eredmények itt sem rózsásak: az 1058 résztvevőből 628 végzett, de csak 64 kapott állást. A magyarázat: nincsenek új vállalkozások, és a meglévők sem fejlődnek kellőképpen.